Az érettségiző Richly Zsolt gondolt egy merészet, és elküldte rajzait a világhírű Disney Stúdiónak. Válaszként egy albumot kapott, amely Csipkerózsika meséjén keresztül írta le a rajzfilmgyártás alapjait – ekkor dőlt el, hogy rajzfilmes lesz.
A későbbi, sikeres rajzfilmrendező Sopronban született 1941. március 23-án. Világháborúban elesett édesapja, sőt nevelőapja is rajztanár-festőművészként dolgozott, így vérében volt az alkotás. Már gyerekként is rengeteget festett és rajzolt, ha csak tehette, képsorokat, képregényeket készített. A Walt Disneynek címzett, sorsdöntő levelet követően mégsem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, így a kirakatrendezői iskola felé vette az irányt. Nem is sejtette, milyen értékes tapasztalatot jelent majd ez a kényszerű kitérő: az itt megszerzett gyakorlati tudást később rajzfilmjeiben hasznosította.
Két év múlva kezdte el az Iparművészeti Főiskolát, ahol épp ekkor indítottak először animációs osztályt. Diplomája megszerzését követően a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el, eleinte háttereket festett, később önálló rövidfilmeket, sorozatokat is készített. Több mint huszonöt évet töltött el a Hűvösvölgyi úton található intézmény falai között. Mindeközben ifjúsági lapoknak készített illusztrációkat, népszerű meséket adaptált diafilmre, később az Iparművészeti Főiskolán folyó animációs oktatásba is bekapcsolódott: a jövő generáció számos neves animációs szakemberét tanította.
Az ő neve fémjelzi a ’70-es, ’80-as évek olyan népszerű televíziós mesesorozatait, mint a Kíváncsi Fáncsi, a Heltai Gáspár állatmeséi alapján készült Fabulák, vagy épp A kockásfülű nyúl, amely világsikert arató megjelenése előtt hosszú évekig várakozott a rendező fiókjában. Marék Veronika, a rajzfilmsorozat alapjául szolgáló képregény írója még a Kisdobos gyereklapnál eltöltött közös éveik alatt mesélt Richly Zsoltnak a füleit propellerként használó zöld nyúlról, akit ekkor még nagyfülűnek nevezett. A főiskolás Richly a szerző rajzai nyomán felskiccelte a későbbi rajzfilmfigura első vázlatait: ekkor lett kockásfülű nyúl a főszereplő neve. A mese filmes adaptációjára csak tíz évvel az első rajzokat követően, 1975-ben adódott lehetőség, amikor a Pannónia Filmstúdióban megkezdődhettek a rajzfilm első 13 részének munkálatai. Kezdetben talán még az alkotók között is akadtak olyanok, akik úgy vélték, a párbeszédeket nélkülöző mesefilm nem lesz majd igazán sikeres, de a gyerekek előtt tartott próbavetítésen hamar kiderült, hogy a nyelvi korlátok hiánya valójában mekkora előnyt jelent. Később pont ez tette lehetővé a mese széles körben történő nemzetközi forgalmazását is.
A képzőművészet mellett a zene is szívügye volt Richly Zsoltnak: szívesen készített dallam alapján animációt, munka közben pedig legszívesebben a Bartók Rádiót hallgatta. Ennek fényében nagy megtiszteltetésként érte, amikor Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára megrendezhette első televíziós nagyfilmjét, a Háry Jánost, mely a zeneszerző azonos című daljátékának animációs változata. Rendezőként nemcsak itt, de más munkáiban is előszeretettel épített a népművészet motívumaira, melyek folyamatosan inspirálták, új képi ötletek alapjául szolgáltak. A filmen közösen dolgoztak Jankovics Marcellel, akivel már korábban is többször alkottak sikeres párost: többek között az első egész estés magyar animáció, a János vitéz munkálatain, melynek során még fordított szereposztásban Richly segítette – a filmet rendezőként jegyző – Jankovics munkáját.
Generációk nőttek fel az általa készített dia- és rajzfilmeken, és szinte élete végéig tanított. 2008-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (korábban Magyar Iparművészeti Főiskola) címzetes egyetemi tanára lett. Életnek utolsó nagyszabású munkája a reformáció kezdetének 500. évfordulójára készített, tízrészes Luther sorozat volt, melynek forgatókönyvét Lackfi János írta. Ahogy özvegye egy későbbi interjúban elmondta, nagybeteg férjét hívő evangélikusként már szinte csak ez a filmsorozat tartotta életben. A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész 2020 januárjában hunyt el, az egyik legnagyobb animációs és rajzfilmrendezői életművet hagyva maga után, melynek több jelentős darabját a Nemzeti Archívum őrzi.
Kedves Olvasók, tekintsék meg a Háry János rajzfilm kép- és hangrestaurált változatát, részletgazdag UHD-felbontásban a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/c1kKAiqc
Olvassák el korább cikkünket is A kockásfülű nyúl „anyukájáról”, Marék Veronikáról: https://nemzetiarchivum.hu/stories/Marek-Veronika-85
Borítókép: Jelenet A kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozatból
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 336 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.