A honfoglalás ezeréves évfordulóját számos beruházással ünnepelték városszerte, ezek egyike volt a budapesti kisföldalatti, amely az egész világon a második földalatti vasútvonal volt a londoni után.
A terveket a német Siemens és Halske cég készítette. Az alagút az akkori Gizella – ma Vörösmarty – tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa a millenniumi kiállítás megközelíthetőségét. Az építkezés engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3,6 millió forintról szólt. A vasút azért épült a föld alatt, mert a városvezetés nem engedélyezte, hogy a reprezentatív, frissen elkészült Andrássy utat sínekkel és villamos szerelvényekkel csúfítsák el.
A vasút kivitelezését a tervező Siemens és Halske cégre bízták. Mivel az idő sürgetett, az alagutat két irányból kezdték el ásni, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran még vasárnap is. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel, a kor legmodernebb technikájával épült. A vasúti pálya betonteknőbe került, az alagút szélessége hat méter, magassága 2,65 méter lett, hogy elférjen a nagykörúti csatorna fölött. A többrétegű, vízhatlan födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között három-négy méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak. A zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A vezető főmérnök, Vojtek Ödön építési naplója rögzítette a váratlanul felmerült nehézségeket is, így a Bajza utcától a Városligetig feltörő talajvizet, amely ellen szádfal és víznyelő kutak építésével védekeztek.
A millenniumi földalatti volt a világon az első villamos-motorkocsis üzemű földalatti vasút. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen, a Városligetben 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránkénti sebesség mellett a menetidő valamivel több mint tíz perc volt. A húsz forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a tizenegy megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál már a felszínen. A Városligetben, ahol az alagút kilépett a felszínre, épült meg Magyarország első vasbeton hídja, az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták, a szecessziós lejáró házikókat az 1920-as években bontották el.
A földalattit 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, amelyre a tízkrajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a vonalon a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje. Az udvari kocsinak 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai: II. Vilmos német császár kíséretében ismét Ferenc József utazott rajta.
A földalatti vasút felépítmény- és jelzőrendszere a maga korában a legkorszerűbbek közé tartozott, az éves utasszám 1917-re elérte a tizenegy milliót. A vasutat az 1920-as években újították fel először, majd a kelet-nyugati metró Deák téri állomásának építésekor az állomást áthelyezték, az alagút egy részét kiiktatták – itt létesült 1975-ben a ma is működő Földalatti Vasúti Múzeum.
Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával az útvonalat a Mexikói útig hosszabbították meg, és a teljes vonalat a felszín alá helyezték. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosítóberendezéseket is, ekkor – 1973 végén – tért át a földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott jobb oldali közlekedésre. A régi kocsikat háromrészes, csuklós Ganz-szerelvényekkel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.
A csaknem százéves vasutat 1995-ben teljesen felújították, megerősítették födémszerkezetét, tetőszigetelését. Az Oktogonnál kitérőt építettek, amely lehetővé teszi a vonal szakaszolását. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A millenniumi földalatti vasút tizenegy állomása közül nyolc eredeti, három pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült.
A millenniumi földalatti 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része. A metróvonalak kiépülése miatt az M1-es számozást kapta. A Fővárosi Önkormányzat stratégiai céljai között szerepel a földalatti meghosszabbítása, korszerűsítése, akadálymentesítése. Érdekesség, hogy a fővárosi metróvonalak közül a kisföldalattin lehetett először készpénz nélkül, érintéses fizetéssel is jegyet venni.
Idén a Földalatti Vasúti Múzeumban különleges tárlatvezetésekkel és kiállítással emlékeznek meg a 130 éves évfordulóról.
Kedves Olvasók, tekintsék meg A világ metrói című sorozat Budapesten forgatott részét, melyből további érdekességeket tudhatnak meg a millenniumi földalattiról: https://s.mtva.hu/YKGKrxFD
A Nemzeti Archívum legkorábban létrejött gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait, amelynek segítségével a fenti írás is készült, itt olvashatják.
Borítókép: Lejárat a Gerbeaud-ház előtt (MTI Fotó: Lajos György)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 339 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.