A kisvasút első szakaszát 1948. július 31-én adták át a forgalomnak, a mozdonyok azóta töretlenül szállítják az utasokat. Az elmúlt évtizedek alatt generációk nőttek fel rajta: az első utasok közül sokan saját gyermekeikkel vagy unokáikkal térnek vissza a közel 12 kilométer hosszú sínpályához. Az idősebbek emlékezhetnek azokra az időkre is, amikor a kisvasutat még Úttörővasútnak hívták, a jegykezelésről pedig a gyermekvasutas szolgálatot ellátó „pajtások” gondoskodtak. A szolgálati feladatok ellátása a harminchat évvel ezelőtti névváltoztatás óta is a 10-14 éves kisvasutasok kezében van. A gyermekek felelnek a hangosbemondóért, a peronügyeletért, sőt a pénztárakért és a váltók kezeléséért is. Csupán a vonatok vezetését látják el szakképzett, felnőtt mozdonyvezetők.
Az a gyakorlat, hogy a gyermekvasutasok felnőtt felügyelettel ugyan, de szinte teljesen önállóan tevékenykednek, már a vonal megnyitása előtt is komoly vitát váltott ki. Az elmúlt több mint hét évtized tapasztalatai viszont cáfolták a kezdeti aggályokat. 2015-ben a Gyermekvasút a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el. Gyermekvasutasnak lenni ma is komoly presztízzsel bír: alapos felkészítést követően évről évre több száz, a vasút világa iránt érdeklődő 4-6. osztályos jelentkező közül kerülnek ki a jövő kisvasutasai.
A budapesti Gyermekvasút külföldi példára készült, helyszínének kiválasztásakor több alternatíva is felmerült, például, hogy Gödöllőn építsék meg, ahol a HÉV-vel érkezőket szállította volna az egykori királyi kastélyhoz. Egy másik elképzelés szerint a kisvasút a Margit-szigeten zakatolt volna, de szóba került a Népliget is, amely akkor a város szélén helyezkedett el, és hétvégi kirándulóhelyként szerették volna hasznosítani. Sík terepen egyszerűen és gyorsan lehetett volna a vasutat megépíteni, és az üzemeltetése is kevesebb gonddal járt volna, de a tervezők végül mégis a festői szépségű budai hegyek mellett döntöttek.
Érdekesség, hogy a hűvösvölgyi villamos-végállomást a Gyermekvasút üzemfőnökségi épülete előtti térrel 1956 júniusától szabadtéri mozgólépcső kötötte össze, amely egyben az első ilyen szerkezet volt az országban. A prototípus üzembe helyezésével a budapesti metróhálózat majdani mozgólépcsőinek tervezéséhez és üzemeltetéséhez kívántak tapasztalatot szerezni.
A keskeny nyomtávú vasútvonal – amelyről a budai hegyvidék lélegzetelállító tájaira nyílik kilátás – ma is szinte az év minden napján várja az érdeklődő gyerekek és nosztalgiázni vágyó felnőttek csoportjait. A végállomások közötti hat megállóhely közelében megannyi érdekes látványosság várja a látogatókat: többek közt a Kaán Károly-, a Makovecz- és az Erzsébet-kilátó, vagy a Béka-tó is elérhető egy rövid kirándulás keretében. A pálya legmagasabban fekvő, Széchenyi-hegyi végpontjánál megkezdett egykori munkálatok emlékére a gyermekvasutasok minden év áprilisának második szombatján kisvasúti napot tartanak: ilyenkor színes programokkal várják a kisvasútbarátokat a hűvösvölgyi végállomáson, illetve az állomás alatti fogadóparkban.
Kedves Olvasók, tartsanak velünk egy kis nosztalgiavonatozásra: nézzék meg a Fejezetek a magyar vasutak történetéből című sorozat kisvasutakról szóló epizódját: https://s.mtva.hu/iBg89imV
Borítókép: A Gyermekvasút szerelvénye az egyvágányú, kanyargós pályán Készítette: Kovács Gyula, Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 338 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!