Az üzenetek továbbítása mindig fontos volt az emberiség számára. Már a Római Birodalomban is működött hírvivő szervezet, és a középkortól hazánkban is közlekedtek hírnökök és futárok, akik az írástudók – nemesek és egyházi személyek – leveleit szállították. Az idő előrehaladtával egyre nőtt az igény a hírvivőkre, gyarapodott a postautak száma, majd elkezdtek közlekedni az első postakocsik (delizsánszok) is a 18. század közepén, Mária Terézia uralkodása alatt. Ekkor a postaszervezet három szolgálatot látott el: a levélposta meghatározott napokon rendszeresen szállított levelet, külön futárszolgálat vitte a magánleveleket megbízás alapján, valamint utasokat is szállítottak kocsin vagy lóháton.
A levelek feladásakor jelölni kellett, hogy az adott küldemény mennyire sürgős, valamint szükség volt postakezelési jelzésre is. A kifizetett ajánlási díj összegét a levél hátoldalára írták, a kézbesítéskor fizetendő díjat pedig a levél címoldalára kellett feljegyezni. 1817-től a viteldíjat már teljes egészében ki lehetett fizetni a feladásnál vagy az átvételekor, ám még ez a rendszer is okozott némi fejtörést a levélhordóknak. A bélyegek bevezetése jelentősen megkönnyítette a kézbesítés folyamatát, hiszen egyértelművé tette, hogy a feladó kifizette a postázási díjat. Az osztrák kormánynak már 1836-ban, világelsőként javasolta Lovrenc Kosir ljubljanai pénzügyi tisztviselő levéldíjbélyeg bevezetését, azonban akkor még nem ismerték fel ennek a jelentőségét. Hamarosan, elsőként 1840-ben Angliában, majd Svájc egyes kantonjaiban (Zürich, Genf, Basel), Belgiumban, Franciaországban és Bajorországban is bevezették a bélyeg használatát.
Hazánkban a szabadságharc leverése után, 1850-ben iktatták be az 1837-es osztrák postatörvényt, mely egységesítette a postai szolgáltatásokat, és az osztrák posta irányítása alá helyezte a magyar postát is. A bélyeghasználatot 1850. július 1-től vezették be egységesen a Habsburg Birodalom területén. Ekkor jelent meg az első, öt címletből álló osztrák bélyegsorozat, melyen a birodalmi címer és a császári korona látható. Ezek többféle színben készültek, és 1867. június 1-ig voltak érvényesek. A kiegyezés után működésbe lépett az önálló magyar postaigazgatás, mely újabb fejezetet nyitott a magyar posta- és bélyegtörténetben.
A magyar posta történetéről ide kattintva tudhatnak meg többet cikkünkből.
Kapcsolódó műsorként figyelmükbe ajánljuk a Névtelen levelek című tévéjátékot neves színészeinkkel a főszerepben: https://s.mtva.hu/rrV57748
Borítókép: Levelet feladó kislányok a postaláda körül. Készítette: Pap Jenő. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.