Mátraverebély, 2021. augusztus 7. Egy 1705-ből származó feszület a Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplomban, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen, Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhelyen. A Mária-kegyhely 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás vadregényes parkjával várja a zarándokokat. A helyet számos csodákról szóló legenda övezi. Egykoron a Szentkútra, Mária-kegyhelyre egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Évente mintegy 200 ezren látogatnak el a kegyhelyre. MTVA/Bizományosi: Balaton József
A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből, amit bárdjával kiszélesített és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban.