A falusi küldöttek a beszámolót hallgatják a Budapesti Nőtanács országos nagygyűlésén a Sportcsarnokban.
Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT): Elődje az 1945–1956 között működő Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ), a Magyar Kommunista Párt (MKP) kezdeményezésére létrejött szervezet volt, amely az egyenjogúság alapján a nők helyzetének törvényes szabályozását követelte. A röviden Nőtanácsnak nevezett szervezetnek az első két évben már mintegy 500 ezer tagja, és több száz vidéki szervezete volt. Tagjai bekapcsolódtak a szociális-egészségügyi munkába. Többek között, a magas csecsemőhalandóság miatt anyatejgyűjtő és -elosztó állomásokat szerveztek, és vándorautó szervezettel gyógy- és tápszereket vittek a rászorulóknak. Mozgókonyhák felállításával meleg ételhez juttatták az éhezőket, a járványok elleni kampányokat szerveztek. Képviselőik fogadták a pályaudvarokon a hadifogságból hazaérkezőket. Karácsonykor adományokat osztottak, valamint szaktanfolyamokat szerveztek a nők képzésére. Az MNDSZ 1956-ban megszűnt, majd 1957-ben Magyar Nők Országos Tanácsa néven újjáalakult, és 1989-ig működött. Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok: Az 1941-ben átadott, akkor még a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok Kiscsarnoka nevet viselő létesítmény Magyarország első fedett sportcsarnoka. Sok száz gyerek sportol itt naponta, de profi versenyzők – köztük olimpiai és világbajnokok – is itt készülnek a hazai és nemzetközi viadalokra. A küzdőtéren kívül, tornacsarnok, birkózóterem, cselgáncsterem és vívótermek találhatók az épületben. Számos világversenyt rendeztek az elmúlt évtizedekben. 2012-ben megnyitotta kapuit a lakosság számára az uszoda. A csarnok emellett alkalmas koncertek, táncversenyek, szalagavató bálok, kiállítások, konferenciák, egyházi, üzleti és politikai események megrendezésére is. 2010-ben, a hétszeres olimpiai bajnok vívó születésének századik évfordulóján Gerevich Aladár nevét vette fel a sportcsarnok.