8. rész
„...A nagy szellemi cselekedet nem csak zsenialitás és hozzáértés, hanem erkölcsi bátorság következménye is. Freud nélkül, s amit Ferenczi csiszolt és hozzáadott, ma már lehetetlen elképzelni e század szellemi röntgenképét." /Márai Sándor, 1933/ A pszichoanalízis hazai és nemzetközi képviselői mutatják be Ferenczi Sándor - a kiváló analitikus - munkásságát, életét, úttörő szerepét a nemzetközi pszichoanalitikai mozgalomban, valamint újító...
8. rész
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, szülei korai elvesztése miatt nagybátyja, Grosz Dezső nevelte. Barátaival együtt indította az 1928 című folyóiratot. Hamarosan már csak Radnóti néven publikált, többek között a Kortárs, a Nyugat és a Népszava című folyóiratokban. Szegeden végezte a magyar-francia bölcsész szakot, ekkor kiadott verseskötetét elkobozták. Bölcsészdoktori avatása után házasságot kötött a szerelmes verseit már kora...
9. rész
Dr. Oláh György magyar származású, az Egyesült Államokban élt Nobel-díjas és Széchenyi-nagydíjas kémikus vegyészprofesszor portréját láthatják, amely pályafutását, családját mutatja be.
9. rész
Újszászy Kálmán professzor megtestesítette mindazt, amit sárospataki hagyománynak, magatartásnak és nyitott szellemnek nevezünk, és amelynek születési helye a református kollégium volt.
10. rész
Zádor Anna Kossuth- és Pro Urbe-díjas művészettörténész volt, aki külföldön megtalálta és feldolgozta Pollack Mihály elveszett hagyatékát. A mester által tervezett Nemzeti Múzeum inspirálta kutatásra a későbbi egyetemi tanárt, akinek több művészettörténeti klasszikust is köszönhetünk.
10. rész
Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus vall az életéről, felfedezéseiről, a jövőbe és a tudományba vetett hitéről.
11. rész
Ferencsik János 1953-tól az operaház és az Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatója, zenekultúránk egyik legkimagaslóbb alakja volt. Művészetét rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok továbbvitele jellemezte. Barátai, munkatársai méltatják munkáját, hivatását.
11. rész
Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus életének nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbált másoknak szellemi útmutatást nyújtani. Élete, munkássága, szellemi hagyatéka lenyűgözően gazdag és példaértékű.
12. rész
A brassói születésű festő, szobrász, grafikus élete a kortársak emlékezései és ránk maradt művei tükrében. Mattis Teutsch János Budapesten az Iparművészeti Iskolát látogatta, a müncheni akadémia szobrász szakán tanult, Párizsban élt, majd 1909-től a brassói ipariskolában a kisplasztika és a stílustörténet tanára volt. 1917-ben csatlakozott a Kassák-körhöz, októberben a Ma első kiállítását az ő műveiből rendezték. Kiállításai voltak Rómában,...
12. rész
„A régészeti emlékekről úgy tudott beszélni, hogy azok nem holt tárgyak voltak, hanem az egykori élet teljességét látta a legegyszerűbb tárgyon keresztül is az ember..." - összeállítás László Gyula régész-történész, képzőművész életéről és munkásságáról.
13. rész
13. rész
Beszélgetés Nagy László költővel 1975-ben a családról, költészetről, életről és arról, hogy vajon ki viszi át a szerelmet a túlsó partra...
13. rész
Portréfilm a Magyar Nemzetgyűlés volt elnökéről, amikor Varga Béla 1991-ben, 45 évi emigráció után visszatért Magyarországra.
14. rész
14. rész
Bay Zoltán fizikus gyermekkorában még a templomtoronyról szerette volna megérinteni a Holdat, akkor még nem tudta, hogy felnőttként ezt mikrohullámokkal meg is teszi majd. A 20. század - világviszonylatban is meghatározó - természettudósai és feltalálói közé tartozik: az ő nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.
14. rész
"Magyarország a hazám, Amerika az otthonom." John Lukacs, az Amerikában élő Széchenyi-nagydíjas világhírű történészprofesszor vall életéről, munkásságáról, Magyarországhoz fűződő érzelmeiről.
15. rész
A sorsanalízis néven új mélylélektani iskolát teremtő pszichiáter, Szondi Lipót 1919-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az Apponyi Klinika orvosaként endokrinológiai szakembereként dolgozott, később a Gyógypedagógiai Főiskola Élettani és Kórélettani Intézetét vezette. A zsidótörvények megjelenése után felmentették állásából, Bergen-Belsenbe történt deportálásáig a ciszterci rend védelme alatt folytatta munkáját. 1944 decemberében...
15. rész
Beszélgetés Karig Sára költő, műfordító és szerkesztő életéről, majd részlet az általa fordított Ny. Csukovszkij A kislány c. tévéjátékból.
16. rész
Andorka Rudolf társadalomtudós, kutató, a Közgáz egykori rektora, az evangélikus lelkészi zsinat világi társelnöke beszél életéről, publikációiról, hitvallásáról.
17. rész
Portré Dr. Kelemen Endre hematológus professzorról, aki beszél pályájáról, könyvéről, a világról és benne Magyarországról.