20. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunk főbb témái: a Magyar Művelődés Háza (a mai Erkel Színház) rövid története, valamint országgyűlési választások Magyarországon 1949. május 15-én.
21. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunkban többek között láthatnak műlesikló versenyt, robbanást a Vörösmarty utcában, étel- és játékosztást gyerekeknek (1941), valamint magyar–osztrák labdarúgó-mérkőzést a Megyeri úti pályán (1949).
22. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Főbb témák: krétai csata (1941); Rajk László külügyminiszter letartóztatása (1949).
23. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunkban megnézhetik a német flotta büszkesége, a Bismarck csatahajó vízre bocsátását, majd megismerhetik rövid történetét. Láthatják eredeti felvételeken II. Vilmos német császárt (1918), és megnézhetik, hogyan zajlottak a Magyar Könyv Ünnepének eseményei Budapesten és Diósgyőrben 1949-ben.
24. rész
1941. június 6-án Hitler fogadta a román diktátort, Antonescu marsallt. A megbeszélés során tájékoztatta, hogy a Barbarossa akcióhoz csak a román és finn hadseregre számít, más vezetők nem kapnak és nem is kaphatnak részletes tájékoztatást az offenzíváról, még legfőbb szövetségese, Mussolini sem.
25. rész
Az első világháború után látszólagos függetlenségig jutottak a Közel-Kelet arab nemzetei. Irak angol, Szíria pedig francia befolyás és vezetés alá került. Hitler, felismerve a lehetőséget, támogatta az arabok függetlenségi harcát. Végül az arab világ mozgósítása lekerült a napirendről, mert a diktátor figyelmét ekkor már a Szovjetunió elleni, közelgő háború kötötte le. Évekkel később, 1949. június 12-én százezrek kísérték érdeklődéssel a 21....
26. rész
1941. június 22-én, hajnali 4 óra körül megkezdődött a támadás, Hitler 3 millió katonája indult harcba a Szovjetunió ellen. 5 nappal később Magyarország is belépett a háborúba.
27. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunk főbb témái: Horthy Miklós jelenlétében I. világháborús emlékművet lepleztek le Kenderesen (1941), valamint magyar–csehszlovák segélynyújtási és barátsági szerződést írtak alá Prágában (1949).
28. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunk főbb témái: a jobb oldali közlekedésre való áttérés Magyarországon (1941), valamint politikai tisztek avatása a Petőfi Akadémián (1949).
29. rész
1941 nyarán Lemberg (ma: Lviv, Uktajna) lakossága lelkesen fogadta a bevonuló német csapatokat. Lemberg a Monarchiához tartozó egykori Galícia fővárosa volt. A német benyomulás előtt a szovjetek végrehajtottak egy rögtönzött kiürítést: kegyetlenül kivégezték a börtönök lakóit, a politikai gyanúsítottakat. A világ addig még nem látott ilyet!
30. rész
A bukovinai székelyek 1941 tavaszán érkeztek meg a számukra kijelölt bácskai falvakba. Nyáron közösen művelték a földeket, melyek felosztására a bukovinai birtokviszonyok alapján csak ősszel került sor. 1941 júliusában Sztálin a nyugati front megnyitását, a partraszállást sürgette. Churchill türelemre intette, mert az Egyesült Királyság 1940 nyarától egyedül vette fel a harcot a németekkel Európában, a Közel-Keleten és az Atlanti-óceánon.
31. rész
Bokor Péter és Hanák Gábor sorozata filmdokumentumok és heti híradók, történészek és emlékezők segítségével idézi fel az 1940-es évek történéseit. Mai adásunk főbb témái: a Barbarossa-terv; a magyar kenyér ünnepe (1941); fagytűrő gyapot hazai feldolgozása a Magyar Pamutiparban (1949).
32. rész
A harmadik zsidótörvényt 1941. augusztus 8-án került be a magyar törvénytárba, mely lényegében megtiltotta zsidók és nem zsidók közötti házasságot. 1941. augusztus 5-én meghalt Babits Mihály. Ugyanezen a napon Bajcsy-Zsilinszky Endre 40 oldalas memorandumot intézett Bárdossy László miniszterelnökhöz, melyben kifejtette a hadba lépéssel kapcsolatos ellenvetéseit.
33. rész
1941. nyarán meghalt Festetics György herceg. Elkészült a Budapest-Cegléd vasútvonal mentén a Kerepesi úti aluljáró. Ismét megindult a légi forgalom, Horvátországon keresztül Olaszország és Magyarország között. A Szovjetunió ellen indított háború kezdetben meglepően sikeres volt, úgy látszott, hogy ez egy megnyerhető háború.
34. rész
1941. augusztus 20-án különös bensőséggel ünnepelte hazánk Szent István király napját. 1949. augusztus 20-án pedig történelmünkben először nem Szent István napját ünnepelték, hanem az új alkotmány napját és az új kenyér ünnepét.
35. rész
1941. augusztus végén a Duce meglátogatta a keleti fronton lévő főhadiszállásán, Rastenburgban tartózkodó Führert. A két vezér olyan időpontban találkozott, amikor még minden ígéretesnek tűnt olasz és német szempontból egyaránt. Egyedül a villámháborús tervekkel kellett leszámolniuk a keleti fronton.
36. rész
1941 nyarán még javában folytak a Kolozsvári Nemzeti Színház újjáépítési munkálatai. A színház vezetői mindazokat szerződtették, akik kitartottak a nehéz időkben, és küzdöttek a magyar színházkultúráért. Az ünnepélyes megnyitásra végül 1941. november 9-én került sor.
37. rész
1941 őszén Hitler a főhadiszállásán fogadta a magyar kormányzót. A többnapos megbeszélés tétje az volt, hogy Magyarország hány katonát küldjön a szovjet hadszíntérre.1949. szeptember 2-től 10-ig rendezték meg Budapesten a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség II. kongresszusát.
38. rész
1941. szeptember 8-án a Wehrmacht bekerítette Leningrádot. 1949. szeptember 16-ára tűzte ki a Budapesti Népbíróság a Rajk László és társai elleni büntetőügyben a főtárgyalást.
39. rész
1941 szeptemberében, Széchenyi István gróf születésének 150. évfordulóján a Vigadóban megtartott ünnepélyen Horthy Miklós kormányzó gyújtotta meg az emlékezés fáklyáját. A Rajk-per 1949. szeptember 16. és 24. között zajlott. A népbírósági ítélőtanács elnöke, a tárgyalásvezető bíró dr. Jankó Péter volt.