27. rész
1940 nyarán az angol flotta megjelent Afrika partjai mentén, ahol a francia flotta horgonyzott. Attól féltek, hogy ha a francia flotta a németek kezére kerül, elveszítik tengeri fölényüket, ezért az angolok saját szövetségesükre nyitottak tüzet. 1948 júniusának végén Berlin miatt csaknem kitört a III. világháború. Ennek oka, hogy 1948. június 21-én a nyugati szövetséges hatalmak bevezették az általuk ellenőrzött németországi területeken a Deutsche Markot a...
28. rész
Franciaország összeomlása után, 1940. június 26-án a Szovjetunió ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átadását. Ebben a helyzetben Hitler megírja levelét II. Károly román királynak, hogy legyen nagyvonalú Magyarországgal, és üljenek le tárgyalni, ugyanakkor semmilyen katonai segítséget nem ad Erdély elfoglalásához. 1948 nyarán Julian Huxley, a világhírű tudós megtekintette a Műegyetem romba döntött részeit, és az UNESCO...
29. rész
Churchill 1940. július 14-én drámai rádióbeszédet mondott a BBC stúdiójában. Anglia felkészületlen volt, de olyan elszántsággal készült az ellenállásra, hogy ez Hitlert is meggondolásra késztette. Az angliai partraszállást, amelyet 1940. augusztus közepére tűzött ki, szeptemberre halasztotta, majd halasztás halasztást követett, míg végül le is került a napirendről. Tito a kommunista vezetők közül elsőként utasította el a Sztálinhoz való feltétlen...
30. rész
A német ipar minden erejét a tengeralattjárók sorozatgyártására összpontosítja. 1940-re hetente már legalább 1 tengeralattjárót bocsátottak vízre, melyek hatalmas pusztítást végeztek az óceánon. 1948. július 16-án barátsági, megnemtámadási és kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá Magyarország és Bulgária. A magyar kormányküldöttség tagjai Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesek,...
31. rész
Hitler 1940. július 26-án Salzburgban fogadta a román politikai vezetés küldöttségét, a háttérben a román kőolaj állt. 1940. augusztus elején Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozott a Szovjetunióhoz, amivel a Baltikumban sikerült visszaállítani a cári Oroszország határait. Gyárlátogatás, kiállítás, megnyitóünnepségek, diplomáciai fogadás mind-mind jó alkalom volt arra, hogy Tildy Zoltán megjelenjen a nyilvánosság előtt: előbb a Független...
32. rész
A két világháború között sok tízezer gyerek életét tette színesebbé, gazdagabbá az egész országban szerteágazó élénk cserkészmozgalom. 1948 nyarán Tildy Zoltán köztársasági elnök személye terhes lett a kommunisták számára, ezért vejének, Csornoky Viktor kairói követnek perbe fogásával lemondásra kényszerítették. Utódja Szakasits Árpád lett.
33. rész
A londoni kormány demilitarizálta és sorsára hagyta Guernsey és Jersey szigetét. A Csatorna-szigetek megszállása így szerencsétlen véletlenek sorozata volt, és a németek egészen a háború végéig itt is maradtak. 1948 augusztusában a köztársasági elnök személyében bekövetkezett változás maga után vonta a kormány átalakítását. A kinevezett új miniszterek – Rajk László külügyminiszter, Kádár János belügyminiszter, Kossa István iparügyi miniszter –...
34. rész
Az 1940. augusztus 20-i képek azt bizonyítják, hogy a háború előtt és alatt az állam és az egyház a kérdések többségét illetően egyetértett. Később aztán, 1948. augusztus 20-án Münnich Ferenc, Budapest rendőrkapitánya már nem engedélyezte a hagyományos körmenetet, a Várra korlátozta volna az útvonalat. Ezt Mindszenty József nem fogadta el, így a körmenet elmaradt.
35. rész
1940 nyarán a német–magyar gazdasági tárgyalások során a magyar kormány igen nagy mennyiségű gabona és szemestermény szállítására kötelezte magát úgy, hogy a birodalom majd csak a győzelem után fizeti ki a szállítmányok ellenértékét. 1948 nyarán megkezdődött a budapesti pályaudvarok helyreállítása. Használt anyagokat, ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, egyes részleteket kihagytak, s olyan rohammunkában dolgoztak, hogy ez már akkor további...
36. rész
1940 augusztusában a Harmadik Birodalom és az olasz kormány a bécsi Belvedere Palotában rendezte a Magyarország és Románia közötti függő kérdést: megállapították a két ország új határait. 1948 nyarán fiatalon meghalt Andrej Zsdanov. Ő hirdette meg 1947 szeptemberében a két világrendszer tételét. Londonban 1948. augusztus 14-én ért véget a XIV. nyári olimpia. A magyar csapat összesen 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet szerzett.
37. rész
Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében a magyar csapatok megkezdték Észak-Erdély és a Székelyföld birtokbavételét. 1940. szeptember 5-étől visszakerült Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagykároly és Marosvásárhely, továbbá Máramaros és a Székelyföld. 1948 szeptemberében folytatódtak a Boldogasszony éve rendezvényei. Zalaegerszegen nagyszabású Mária-kongresszust tartottak: 10 ezer ember ment el az eseményre.
38. rész
1940. szeptember elején indult el London bombázása, ennek ellenére nem sikerült a briteket térdre kényszeríteni.1948. augusztus 31-én Márai Sándor többévi vívódás után családjával legálisan elhagyta az országot. Hősiesen és önként nézett szembe a saját maga által vállalt száműzetéssel és annak minden fájdalmával. Nagy Imre 1948-ra már nincs a politikai döntéshozatal centrumában. Ennek oka, hogy 1947 decemberében a párt gazdáságpolitikai...
39. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Szeptember kiemelt témája Kolozsvár visszatérése, valamint Farkas Mihály kinevezése.
40. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Szeptember kiemelt témája a háromhatalmi egyezmény megkötése, valamint a Magyar Honvédség fennállásának 100. évfordulója.
41. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Szeptember kiemelt témája London bombázása, Hitler pszichológiai hadviselése, valamint a Magyar Dolgozók Pártja „belső megtisztulása".
42. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Október kiemelt témája a második bécsi döntés értelmében a dél-erdélyi területek tragédiája, valamint a magyar–szovjet kereskedelmi szerződés.
43. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Október kiemelt témája a Führer és Franco első találkozójára, valamint a Földművelésügyi Minisztérium 85 dolgozója ellen meghirdetett koncepciós per.
44. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Október kiemelt témája Olaszország két frontos háborúja, valamint a Szakszervezetek XVII. Kongresszusa.
45. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. Október kiemelt témája az angliai csata, valamint a Tűz című magyar film bemutatója.
46. rész
Történészek és kortársak segítségével filmhíradók, filmdokumentumok elevenednek meg az 1940-es és az 1948-as évek történéseiből hónapról hónapra. November kiemelt témája Molotov berlini tárgyalása, valamint a nagy októberi szocialista forradalom 31. évfordulója.