Augsburg kiérlelte a kötelező érvényű választás szükségességét a Kárpát-medencét birtokló magyarok számára. A korábbi Bizánc vagy Róma elodázhatatlan döntéssé sűrűsödött, Bizánc a 955-ös vereség után megtagadta az adófizetést a magyarok felé. Hadjáratot hirdettek ellenük, ennek a lenyomata a Botond-monda. A másik oldalon viszont azoktól a latin vallási-politikai erőktől lehetett kérni a bebocsátást, akik már kiismerték harcmodorunkat, természetünket. Géza fejedelem és Taksony hozta meg a döntést, az ország szellemi központjának áthelyezését ennek tudhatjuk be.

Bányász István (Felvételvezető), Csonka Erzsébet (Forgatókönyvíró), Csonka Erzsébet (Szerkesztő), Jankovics Marcell (Riporter), Kelemen Endre (Felelős Szerkesztő), Kulcsár Mária (Rendező munkatársa), Lőrincz József (Operatőr), Somoghy Kálmán (Gyártásvezető), Szatory Tibor (Vágó), Szovák Kornél (Szakértő), Szörényi László (Szakértő), Török Gábor (Munkatárs)

Jankovics Marcell (Műsorvezető), Katus László (Műsor résztvevő), Kristó Gyula (Műsor résztvevő), Lovász Irén (Műsor résztvevő), Szörényi László (Műsor résztvevő), Vajay Szabolcs (Műsor résztvevő)