1. rész
Sokasodtak és gyarapodtak – szűk lett a szálláshely, továbbindultak. Ez így persze könnyen kimondható, de nem volt ilyen egyszerű, sok érzelmet felkavart. A magyar őshazából, a hét vezér kimondta, tovább kell menni. Fővezért választottak Álmos személyében, nyakukba vették a világot, egészen addig, amíg a Duna–Tisza vidékére nem értek. Isteni elrendelés volt, vagy a megszépülő múlt tette később azzá?
2. rész
A Kárpát-medencében a széthullott Római Birodalom helyén váltakozó szerencsével a frank hódítás meg a Morva Birodalom szerzett érvényt hatalmának. A kor szokásának megfelelően Árpád népe a két torzsalkodó fél közül Szvatopluktól, a morva fejedelemtől is kapott felkérést, majd annak halála után a frank uralkodótól is. Ez a történelmi háttere a honfoglalásnak, amely monda által sokkal színesebb, képszerűbb és átélhetőbb.
3. rész
Volt egy csodavárás a keresztény világban az első ezredfordulón, sokakban élt a hit, hogy Jézus ismét megjelenik a földön. A városok bűnös helynek számítottak, a megújulás helyszínei a kolostorok lettek. A rend eszménye felértékelődött a jövő építésében, amelyben a bizánci hatással érkező magyarok is a keresztény Róma mellé álltak.
4. rész
A történelem és annak tényeit megköltő, múltját formába öntő monda viszonyára a Lehel kürtje magyar história az egyik legsikerültebb példázat. A magyar történelemben korszakhatárhoz érkeztünk, s a benne részt vevők is felismerték ezt, ezért próbálták lelkiekben feloldani azt, hogy a körülöttünk lévő államalakulatok megerősödtek, amit csak hasonló szerveződésű államformával leszünk képesek balanszírozni. Jellemzője a fordulat itthoni...
5. rész
Augsburg kiérlelte a kötelező érvényű választás szükségességét a Kárpát-medencét birtokló magyarok számára. A korábbi Bizánc vagy Róma elodázhatatlan döntéssé sűrűsödött, Bizánc a 955-ös vereség után megtagadta az adófizetést a magyarok felé. Hadjáratot hirdettek ellenük, ennek a lenyomata a Botond-monda. A másik oldalon viszont azoktól a latin vallási-politikai erőktől lehetett kérni a bebocsátást, akik már kiismerték harcmodorunkat,...
6. rész
Apja halálát követően Szent István a Német-római Császárság segédletével tovább építette a latin kereszténység felvételét. Apja beházasította a császári dinasztiába, mégsem tőlük vagy a bizánciaktól, hanem a világi hatalmat nem képviselő római pápától kért koronát országának, személyének. Ez a vonal, amelyet sikeresen átlépett, visszafordíthatatlanná és végérvényessé tette azt, hogy a törzsi világnak leáldozott.
7. rész
Szent István halálát követően hamarosan bebizonyosodott, hogy a Kárpát-medence geopolitikailag meglehetősen szeles hely. Szövetségi kapcsolataink a Német-római Birodalommal megváltoztak, annak hatalma megerősödött Európában a dinasztikus változásoknak köszönhetően – sommásan ezzel magyarázható, hogy 1051-ben hadjáratot indítottak Magyarország ellen. A főcsapás iránya kettőzött volt, az Őrség és a Felvidék útvonalát érintette. A német lovagi...
8. rész
Szent István életének utolsó évtizedében elveszítette fiát, az ország trónörökösét. Az utódlás kérdése így felkínált több lehetséges alternatívát, amelyre persze a környező államalakulatok, dinasztiák vezetői, hazai főurak, politikai csoportosulások is lehetőségként tekintettek. Nincs királyi út – Zotmund mondájának végső soron ez is az eredete.
9. rész
A korona és a kard a magyar történelemben az Árpád-ház uralkodói sorának változását jelöli. Szent István halálát követően az országban a megvakított Vazul fiai is a trón várományosai közé kerültek, leggyakrabban a Német-római Császárság kegyeltjeivel hadakozva, váltakozó szerencsével. Ebben az időszakban már a feudális államszervezettel bíró dinasztiák, lovagi seregek, vazallusi hadak mérkőztek egymással, ám a mondák ideje még nem járt le.
10. rész
Szent László nem Géza fejedelem unokája volt, hanem Vazulé. 1077-ben, amikor felkenték az ország királyának, még élt elődje, Salamon. Az érvényben lévő örökösödési szabályrendszer szerint ez az állapot nem volt legitim. Az uralkodót ez – cselekedeteiből ítélve – arra sarkallta, hogy jó királya legyen népének, lovagias erények szerint is, hiszen erre kényszerítette a felerősödő besenyő támadás veszélye keletről, csakúgy, mint a Német-római...
11. rész
II. Lajos halálával az Anjou-ház tagjai elveszítették a Magyar Királyságot. A tehetőssé vált Európában a hazai bárók is politikai ligákba tömörültek kijelölt utódaik trónra emeléséért. Mindez azért fontos, mert érthetővé teszi Luxemburgi Zsigmond uralkodásának jellemzőit: feleségül vette II. Lajos lányát. A kiegyezett ligákkal szemben megerősítette a szabad királyi városok számát, udvartartásában rangokat és pozíciókat adott köznemeseknek. Ez a...
12. rész
Luxemburgi Zsigmond nikápolyi szereplése 1396-ban a vereség tanulságain túl azt is egyértelművé tette, hogy jön, itt van a török Európa kapuinál. A nagyhatalmak letudták ezt egy-egy különbékével, jobban érdekelte őket a versenyfutás az atlanti térség erőforrásaiért. Tevőlegesen a római pápa és Hunyadi volt az, aki felmérte a veszélyt, és igyekezett kiaknázni azt az ajándékba kapott energiát keletről, amit Timur Lenk az ankarai győzelmével idézett elő...
13. rész
Luxemburgi Zsigmond halála után újfent örökösödési interregnum alakult ki az országban. A Cilleiek, III. Frigyes, Pogyebrád György, a Hunyadiak versengtek és hadakoztak a trónért, váltakozó sikerekkel. Aki átlátta, és így hamarosan át is vette az események irányítását, az Hunyadi Mátyás volt.