125 éves lenne a szombathelyi villamos

Hetvenhét évig csilingelt, zörgött, zakatolt – ma már csak emlék.

Múltidő

2022.06.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


1897. június 4-én indult meg az üzem az egyvonalas szombathelyi villamoshálózaton, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponttal, meghosszabbítása után pedig a Kálváriáig tartott. Budapest és Pozsony után Szombathely volt a harmadik magyar város, amelynek utcáin villamost indítottak, az egész Monarchiát tekintve pedig Prágát és Grácot is megelőzte. A Rábán épült, ikervári vízerőmű üzembe helyezése után szükség volt megfelelő fogyasztók fejlesztésére is, így az energiafelhasználás ideális módjaként születhetett meg a Dunántúl egyik legforgalmasabb vasútállomásához kapcsolódó közlekedési újdonság, amelyet a Vasvármegyei Elektromos Művek üzemeltetett.

 

Szemben a vasúti pályaudvarra vezető Savaria út az évezredes múltú történelmi városban. Az itt haladó ikerkocsis villamost 1958-ban gyártották Budapesten és 1959-ben helyezték üzembe. (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Az első években svájci gyártmányú, nyitott vezetőállással rendelkező kocsik jártak a vasútállomás és a Püspöki Iskola közti 1640 méteres vonalon, amelynek megtételére 12 percre volt szüksége a járatnak. Az 1000 milliméter nyomtávú síneket 1900-ban hosszabbították meg a Perint patak hídján keresztül a Kálváriáig, ahonnan egyúttal a népszerű pihenőhely, a Szent István park is elérhető volt. Ugyanebben az évben két új motorkocsival és két pótkocsival bővítették a járműállományt. Az egyvágányú vonalon 1913-ban építették meg a kitérőt a Fő téren, az ellentétes irányban haladó kocsik itt kerülhették ki egymást.

A második világháború végén, az 1945. március 4-én végrehajtott szőnyegbombázás komoly károkat okozott a vágányokban és a felsővezetékben, a vonal különböző pontjain leállított kocsik viszont szerencsére nem szenvedtek nagyobb kárt. 1950-től a város vette át az üzemet Szombathelyi Villamosvasút Vállalat néven, majd újabb kocsikat is beszereztek Budapestről, amelyeket benzinmotoros sínautókból alakítottak át. Az évtized végén nagyobb befogadó képességű ikerkocsikat is forgalomba állítottak.

Emberek várakoznak az Éhen Gyula téri villamosmegállóban (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A szombathelyi villamosüzem megindításától megszűnéséig nyereséges volt. 1916-ban egymillió utast szállított, 1970-ben pedig ez a szám már nyolcmillió volt. Jellemző, hogy amikor 1968-ban a villamossal párhuzamosan autóbuszjáratot is indítottak, a villamos bizonyult sikersebbnek. A hatvanas évek végén központilag meghirdetett közlekedéspolitikai koncepciónak sok más vasútvonallal együtt a szombathelyi villamos is áldozatul esett, 1974. augusztus 20-án állt le sínjein a forgalom.

Hírmondónak több szombathelyi villamoskocsi is fennmaradt: például a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban és a szombathelyi Smidt Múzeum udvarán találkozhatunk velük.

Régi házak és egy 3-as villamos a Perint partján (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Borítókép: A háromszög alakú Köztársaság téren a gyalogosok mellett autók is járnak, a háttérben pedig a háromablakos, 5-ös számú villamos. MTI Fotó: Fényes Tamás, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-834877

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A virágáruslánytól a karburátorokig

125 éve született a magyar motorgyártás egyik úttörője, Csonka János. A Bánki-Csonka-féle porlasztó társfeltalálója diplomát sosem szerzett, de nyugdíjba vonulásakor 72 éves korában a mérnöki kamara életpályája elismeréseként felvette tagjai sorába, ezzel feljogosítva a briliáns szakembert a gépészmérnöki cím használatára.

„Mi nem akartunk felnőni…”

Állította a Markos-Nádas-Boncz trióról a ma 60 éves Nádas György, aki 56 éve van a pályán, első fellépésekor ugyanis mindössze négyéves volt. Az előadott dalt édesapja, Nádas Gábor zeneszerző írta, meg is mutatjuk!

„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”

Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.

Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.