![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__GK19550106015.jpg)
Julius Caesar és a szökőnap
Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.
Kultúrsnack
2023.02.28 | olvasási idő: kb. 2 perc
A négyévenkénti szökőnap beiktatása a Gergely-naptár szerinti és a csillagászati év eltérésének kompenzálása. Ahhoz azonban, hogy az eltérés háromezer évenként csak egy nap legyen, a százzal osztható évek mégsem szökőévek, kivéve, ha az évszám négyszázzal osztható. Így tehát az 1600-as esztendő, valamint a legutóbbi millennium, azaz a 2000. év is szökőév volt. Mindez azonban csak a 16. század utolsó évtizedeiben XIII. Gergely pápa rendelete nyomán és a róla elnevezett új naptár bevezetése óta van így. Ezt megelőzően az úgynevezett Julianus-naptár volt használatban, de például a 4. században a tavaszi napéjegyenlőséghez igazított tavasz kezdete, amelynek ezután mindig március 21-re kellett volna esnie, a 16. századra már 10 naptári nap csúszásban volt. Ezért a Gergely-naptár bevezetésekor 1582. október 4-e csütörtök után október 15-e péntek következett.
Hogy miért nem január 29. a tényleges szökőnap a szökőévekben, a nagy római uralkodó, Julius Caesar nevéhez, valamint az általa bevezetett és róla elnevezett naptárhoz fűződik. A szökőnapok betoldása ugyanis a julián naptár esetében is szükséges volt, ezért maga Caesar rendelte el, hogy: „a március kalendasa (hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg” – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja. Ezt követi tehát a szökőnap, azaz február 24. A Gergely-naptár további pontosítása érdekében a 18. században az Uránusz felfedezőjeként híressé vált csillagász, John Herschel azt javasolta, hogy minden 4000. év se legyen szökőév, ám ez a javaslat a túl hosszú időtáv miatt nem talált támogatásra. Azokban a kultúrákban, mint például a kínai és a héber, ahol a naptárak a holdhónapok rendszerén alapulnak, nemcsak szökőnapok, hanem szökőhónap beiktatása is szükséges, amely bonyolult számításokat igényel.
Borítókép: Uray Tivadar Julius Caesar szerepében MTI Fotó, Készítette: Gink Károly Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-782304
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Államalapítás és új kenyér
Tudjanak meg többet az ünnep történetéről és nézzék meg lapozható képgalériánkat!
A spanyolnátha királyi áldozata
Alig két évig ült a magyar trónon az utolsó uralkodó. Egy évszázada IV. Károly kétszer, sikertelenül kísérelte meg a visszatérést. Száműzötten, betegen Madeira szigetéig jutott.
Csalok, de jól csinálom!
110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.
Laboratórium helyett színpad
Általános iskolás korában a természettudomány, főleg a fizika és a kémia érdekelte. Mikroszkóppal vizsgálódott, eredetileg vegyésznek készült, de rádiót is épített. A közönség szerencséjére azonban felfigyeltek rá a rákosligeti templomi kórusban. Így indult a legendás énekes, Gregor József pályája, aki augusztus 8-án ünnepelné 80. születésnapját.