Julius Caesar és a szökőnap

Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.

Cikksorozat: Kultúrsnack

2023.02.28
2 perc

A négyévenkénti szökőnap beiktatása a Gergely-naptár szerinti és a csillagászati év eltérésének kompenzálása. Ahhoz azonban, hogy az eltérés háromezer évenként csak egy nap legyen, a százzal osztható évek mégsem szökőévek, kivéve, ha az évszám négyszázzal osztható. Így tehát az 1600-as esztendő, valamint a legutóbbi millennium, azaz a 2000. év is szökőév volt. Mindez azonban csak a 16. század utolsó évtizedeiben XIII. Gergely pápa rendelete nyomán és a róla elnevezett új naptár bevezetése óta van így. Ezt megelőzően az úgynevezett Julianus-naptár volt használatban, de például a 4. században a tavaszi napéjegyenlőséghez igazított tavasz kezdete, amelynek ezután mindig március 21-re kellett volna esnie, a 16. századra már 10 naptári nap csúszásban volt. Ezért a Gergely-naptár bevezetésekor 1582. október 4-e csütörtök után október 15-e péntek következett.

Naptár vásár (MTI Fotó: Lajos György)

Hogy miért nem január 29. a tényleges szökőnap a szökőévekben, a nagy római uralkodó, Julius Caesar nevéhez, valamint az általa bevezetett és róla elnevezett naptárhoz fűződik. A szökőnapok betoldása ugyanis a julián naptár esetében is szükséges volt, ezért maga Caesar rendelte el, hogy: „a március kalendasa (hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg” – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja. Ezt követi tehát a szökőnap, azaz február 24. A Gergely-naptár további pontosítása érdekében a 18. században az Uránusz felfedezőjeként híressé vált csillagász, John Herschel azt javasolta, hogy minden 4000. év se legyen szökőév, ám ez a javaslat a túl hosszú időtáv miatt nem talált támogatásra. Azokban a kultúrákban, mint például a kínai és a héber, ahol a naptárak a holdhónapok rendszerén alapulnak, nemcsak szökőnapok, hanem szökőhónap beiktatása is szükséges, amely bonyolult számításokat igényel.

Borítókép: Uray Tivadar Julius Caesar szerepében MTI Fotó, Készítette: Gink Károly Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-782304

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

Rikkancsból színészlegenda

115 éve született a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dajka Margit, aki nyolcévesen még rikkancsként rótta a nagyv...

A pisai ferde torony

Tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz esztendeje, 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde to...

Boldog születésnapot, Keleti Éva!

Neve összeforrt a különleges színházi pillanatokkal, művészportrékkal. Emlékezetes, fotografált időszeletei az elmúlt év...

„Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.”

Abigél, Az a szép, fényes nap, Az ajtó… Születésének 105. évfordulóján a XX. század egyik legnagyobb magyar íróegyéniség...