Az emberiség számára az idő különleges jelentőséggel bír. Már az ókori civilizációknak is volt egyfajta naptára, amelyben a számukra fontos fordulókat figyelemmel kísérték és megünnepelték. A mai kor emberének a személyes évfordulókon túl a legfontosabb választóvonal szilveszter napja, vagyis az óévbúcsúztatás, amikor elengedjük az elmúlt időszakot, és megfogalmazzuk vágyainkat az eljövendő esztendőre. Szilveszter napjához számos hiedelem és hagyomány kapcsolódik világszerte. Eredetileg a zajos mulatságok és tűzijátékok szerepe az volt, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Hiszen hogyan tudnánk másképp biztosítani, hogy tiszta lappal kezdjük az újévet?!
Az ételeknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak eleink, így számos babona kapcsolódik hozzájuk: például 12 szőlőszem elfogyasztása szilveszter napján éjfél előtt a spanyolok szerint garantálja azt, hogy a jövő év minden egyes hónapjában bőségben éljünk. Csak arra kell vigyázni, hogy az éjféli óraütés minden ütemére jusson egy szőlőszem, és a legutolsót is fogyasszuk el még éjfél után egy perc előtt. Ez a szokás egyébként egészen az 1800-as évek végére nyúlik vissza, és a spanyolországi Alicante tartományból terjedt el, nem véletlenül, hiszen ez a régió mindig is híres volt a szőlőtermesztésről. Hasonló szerepe van Magyarországon a lencsének: az apró, kerek szemek a pénzérméket szimbolizálják, ezért olyan népszerű a belőle készült szilveszteri étek. A skandináv országokban, illetve Lengyelországban gyakran heringet fogyasztanak az év utolsó napján, könnyű kitalálni, hogy miért: a halak ezüstös színe, illetve a tény, hogy nagy rajokban vándorolnak a tengeren, szintén a bőséget idézi az emberek számára. Ugyanezen szimbolika mentén gondolkodhatunk a gránátalma vörös, lédús magvairól: sok ázsiai országban, így például Törökországban is az emberek gránátalmát dobnak a küszöbre szilveszter éjjelén, hogy a szétszóródó magok szerencsét és gazdagságot hozzanak a ház lakóinak. Bizonyos ételek azonban éppen ellenkező hatást válthatnak ki, azaz hátráltathatják a szerencsét: ilyenek a hátrafelé vagy oldalazva haladó rákfélék, vagy éppen a kapirgáló szárnyasok.
Persze nem az ételek körül forog minden szilveszter estéjén: Nagy-Britanniában, ahogy éjfélt üt az óra, az ünneplők körbe állnak, és együtt éneklik az Auld Lang Syne című dalt, így búcsúztatván az óévet, akár egy kedves jóbarátot, akivel elválnak egymástól útjaik. Más nemzetek hagyományaiban a házról házra járás és a vidám tréfák teszik emlékezetessé a szilvesztert: az ortodox egyházban december 31-e Szent Melánia napja, ehhez kapcsolható Ukrajnában a Malanka izgalmas, színes kavalkádja, amelynek eredete visszanyúlik a pogány időkbe. A regöléshez hasonlítható rítus résztvevői beöltöznek különböző mesebeli karakterek (medve, kecske, öregember) bőrébe, majd a jószerencsét, bőséget hozó jelképes aktusok (például a ház padlójának „felszántása”) jutalmául ajándékokat kapnak. Az év utolsó napján minden nemzet hagyományaiban nagy szerepe van a mágiának és a varázslatnak. Szerelmi jóslatok születnek gombócból, élet-halál titkait kutatja a vízbe öntött ólomcsepp, a következő évi termésre következtethetünk az időjárásból. Az emberiség mindig is kíváncsi természetű volt, szerette volna kifürkészni, mit tartogat számára a jövő. Mikor adódna erre kedvezőbb alkalom, mint szilveszter éjjelén?
Valami régi véget ér, valami új elkezdődik. A magyar néphagyományban az óévbúcsúztatással egybekötve jelképesen elástak vagy elégettek egy bábut, illetve kikergettek a faluból egy öregembernek öltözött fiatal legényt, aki az elmúlt esztendőt személyesítette meg. Ilyenkor tartották a nyájfordítást is, ami abból állt, hogy az istállóban fekvő állatokat átfordították a másik oldalukra, ezzel biztosítva a jövő évi egészséges szaporulatot. Mára főleg városi környezetben elfelejtődtek ezek a régi szokások, azonban egy mozzanatuk biztosan tovább él: a szilvesztert ma is, mint a régi időkben, társaságban szokás tölteni, hiszen az óévbúcsúztatás egyúttal a közösségről is szól, arról, hogy együtt erősebbek vagyunk. Legyen szó akár a nehézségek, a rossz szokások elhagyásáról, akár a szerencse becsalogatásáról, egyedül minden nehezebben megy, közösen viszont nagy dolgokra vagyunk képesek. Búcsúztassuk tehát együtt 2025-öt, és ha netán kéményseprővel találkoznánk szilveszter éjjelén, ne felejtsünk el csenni egy szálat a seprűjéből! Jól jöhet még az újévben.
Kedves Olvasók, tekintsék meg a Kukkantó Szilveszteri szokások, hiedelmek című epizódját a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/cOE9W9fl
Figyelmükbe ajánljuk a Nemzeti Archívum legmókásabb szilveszteri fotóiból készült gyűjteményt: https://s.mtva.hu/VMwaneka
Borítókép: Malacfigurák a szilveszteri vásárban Győr belvárosában Tulajdonos: MTI Készítette: Krizsán Csaba
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 330 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.