Boldog új évet kívánunk!

A Gergely-naptár bevezetésével Szent Szilveszter pápa ünnepe lett az év utolsó napja, ezért hívjuk december 31-ét szilveszternek. Talán meglepő, de már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak évbúcsúztatókat.

Ünnepek és hétköznapok

2023.12.31 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az ókori római saturnalia szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-je körül tartott bolondok ünnepe formájában, amelyet lakoma, lármázás, dorbézolás jellemzett. A babona szerint a zajkeltés elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat és a gonosz szellemeket is. Ezeket a pogány ünnepségeket az egyház ugyan betiltotta a 15. században, de a néphagyományban tovább éltek. 

Szanyi szilveszter 1961 végén (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokás a téltemetés, a különböző jóslások, a bálozás, és sokan egész éjszakán át tartó családi összejövetellel, bulizással ünnepelnek. Az éjfél előtti másodperceket gyakran hangos visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések.

Hagyományos szilveszteri étel a virsli, a sonka, a hurka, a kocsonya és a pogácsa. Újévkor ajánlatos korhelylevest fogyasztani, valamint pénzhozó lencsét sült malaccal, de vigyázat: a szárnyas a szerencsét „elkaparja”! 

Szilveszteri bál Budapesten 1960 végén (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Szilveszter estéjén hálát adhatunk az elmúlt évért és megfogalmazhatjuk újévi fogadalmainkat is. Kívánjuk, hogy se műszaki cikkei, se kedve ne romoljon el ezen a napon! Boldog új évet kíván a Nemzeti Archívum csapata!

Televíziószerelés szilveszterkor (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Borítókép: Szilveszteri torta 1968-ból. Készítette: Gere László, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-C__GO19680129005

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Csákányi László 100!

Csákányi László, a XX. századi magyar színjátszás feledhetetlen alakja, emellett a gyerekek és mindannyiunk örömére Foxi Maxi és Kovakövi Frédi hangja száz esztendeje, 1921. január 13-án született.

„Nem az idő halad: mi változunk” Ma van a magyar dráma napja

Ki állította legtöbbször színpadra, miért nem hallhatjuk 1930-as években készült rádióváltozatát, és mi köze Kossuth Lajosnak Ádámhoz? Számtalan érdekesség Madách örökérvényű művéről, Az ember tragédiájáról.

„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”

Charlie Chaplin idézetével emlékeztetjük Önöket, hogy május első vasárnapján ünnepeljük a nevetés világnapját. Nézzék meg képválogatásunkat, mellyel segítünk mosolyt csalni az arcukra!

Manyika örök

Fordulatos életéből több filmtéma is kitelne. Neve összeforrt a habos süteménnyel, (cikkünkben!) imádta az állatokat, zseniálisan szteppelt, egy időben élő ágyúgolyóként lőtték ki a cirkuszi kupolába, a háború alatt pedig bolondnak tettette magát egy elmegyógyintézetben. 110 esztendeje született és 50 éve távozott az ezerarcú női Chaplin, Kiss Manyi.