Az ókori római saturnalia szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-je körül tartott bolondok ünnepe formájában, amelyet lakoma, lármázás, dorbézolás jellemzett. A babona szerint a zajkeltés elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat és a gonosz szellemeket is. Ezeket a pogány ünnepségeket az egyház ugyan betiltotta a 15. században, de a néphagyományban tovább éltek.
A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokás a téltemetés, a különböző jóslások, a bálozás, és sokan egész éjszakán át tartó családi összejövetellel, bulizással ünnepelnek. Az éjfél előtti másodperceket gyakran hangos visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések.
Hagyományos szilveszteri étel a virsli, a sonka, a hurka, a kocsonya és a pogácsa. Újévkor ajánlatos korhelylevest fogyasztani, valamint pénzhozó lencsét sült malaccal, de vigyázat: a szárnyas a szerencsét „elkaparja”!
Szilveszter estéjén hálát adhatunk az elmúlt évért és megfogalmazhatjuk újévi fogadalmainkat is. Kívánjuk, hogy se műszaki cikkei, se kedve ne romoljon el ezen a napon! Boldog új évet kíván a Nemzeti Archívum csapata!
Borítókép: Szilveszteri torta 1968-ból. Készítette: Gere László, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-C__GO19680129005
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.