Boldog karácsonyt! Örömteli, békés ünnepeket!

SzerETET: együtt az ünnepi asztal körül

Ünnepek és hétköznapok

2023.12.24 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az étkező-konyha mindig az otthonok szíve-lelke, itt gyűlik össze és időzik a család apraja-nagyja. Nem csoda, hogy az ünnepkörök szokásai, hiedelmei közül is számos az étkezéshez kapcsolódik. 

Kislányok lesik az ajtón a felnőttek karácsonyi készülődését (MTI Fotó: Bajkor József)

Régi szép szokás, hogy a családfő az ünnepi asztalnál egy almát annyifelé vágott, ahány családtag volt; ezt a család egységét erősítendő együtt fogyasztották el. A karácsonyi dióevés izgalmas volt, abból  következtettek ugyanis a jövő évi egészségre: a rossz dió gyengélkedést, betegséget jelezhetett. A Tamás-napi (december 21.) disznóvágás zsírjából pedig gyógycélokra is el lehetett tenni, ezt nevezték tamáshájnak. Ugyanígy a karácsony éjjelén merített “aranyos” víznek is gyógyító, szépítő erőt tulajdonítottak. 

A fenyőfa feldíszítése után összeül a család (MTI fotó: Bajkor József)

Már magának a – csak ez alkalommal használt – ünnepi terítőnek is varázs- és gyógyerőt tulajdonítottak őseink, a beteget ezzel dörzsölték meg, takarták be, ebből vetették a búzát a jó termés érdekében, ezt használták sütőabrosznak a kenyérkelesztésnél. A terítő alá tett szalmát szórták utána az állatok alá, hogy azok biztosan egészségesek maradjanak. Az ünnepi abrosz morzsáit nem volt szabad kidobni a neki tulajdonított szerencsével együtt, hanem eltették, majd betegség ellen használták fel. A terítőt kimosni sem szabadott, mert akkor az elveszített varázserőt csak következő karácsonykor kaphatta vissza. 

Családi ebéd az asztalnál (MTI Fotó: Kovács Gyula)

A gazdasszony kivételesen nem állhatott fel az asztaltól az étkezés alatt, hogy majd a kotlósai is hasonlóképpen tegyenek az új évben. Érdekesség, hogy mindig hagytak az asztalon ételt, hogy az éjjel odalátogató angyalok és a Kisjézus ne maradjon éhen. 

Talán meglepő, hogy elődeink mennyi mindent hajlandóak voltak megtenni az egészségért, bőségért, pedig ma sincs ez másképp. Ki ne vágyna arra, hogy karácsonyi lelkületben: békében, örömben, egészségben, bőségben tölthesse az ünnepi napokat szerettei körében? Boldog ünnepet kívánunk!

 Borítókép: Karácsonyi kompozíció. MTI Fotó: Záray Péter Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-895397

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

A nő, aki nem csak Petőfi özvegye volt

Édesanya, az 1800-as évek második felének kiemelkedő magyar női írója, költő és többek között neki köszönhetjük az Andersen-meséket, például a rendíthetetlen ólomkatona és a császár új ruhája történetét. Ismerjék meg Szendrey Júlia különleges életútját!

A lelkében mindig komédiás

Ma lenne 85 éves a feledhetetlen humorú Verebély Iván, akinek gyermekkorától fogva Latabár Kálmán volt a példaképe.