Strandok régen
Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.
2019.05.30
A hőforrásokat Budapest területén már a római korban is ismerték, nem véletlenül vált a fürdők városává. A XIII. századtól létezett a mai Gellért téren fürdő, 1917-ig Sáros-fürdő (vagy Sárosfürdő) néven, mely ma már Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, de mindenki csak Gellértként emlegeti. Budapest legszebb fürdőjeként tartják számon, szecessziós épülete önmagában is élmény, 1927-től azonban hullámmedence is található itt. S hogy milyen az, amikor tömeg van a Gellértben? Mutatjuk egy 1957-ben készült képen.
1957. június 16. Strandolók tömege a Gellért Fürdő medencéjében
Budapest első szabadtéri strandját a Duna közelében, természetvédelmi területen, a Margit-szigeten adták át 1919-ben. Hamarosan megkezdődött a fürdő kiépítése, új medencéket is építettek, de a húszas évek után 1937-ben újra bővíteni kellett, annyira népszerűvé vált.
1925. Sokan pihennek a margitszigeti Palatinus strandfürdő nagy medencéjében.
A Szabadság Strandfürdőt fúrt kutakra alapították 1948-ban az akkori Népfürdő utcában, de szinte mindenki csak Dagályként emlegette (a szomszédos Dagály utca miatt), így hivatalosan is átkeresztelték erre a névre a pesti oldal legnagyobb területű fürdőjét. Kezdetben nem léteztek medencék, de ez nem volt akadálya a felfrissülésnek. Később, az 1970-es évektől gyógyvizet is vezettek ide (a Széchenyi Fürdőből), így a Dagály a gyógyvizes strandok sorába lépett.
1948. április 15. A Szabadság Strandfürdő néven működő, medencével nem rendelkező Dagály utcai strand egykori látképe.
A budai oldal egyik legnagyobb strandja a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda, a korábbi Árpádfürdő. 1951-ig a fürdő magánkézben volt, ekkor azonban államosították. Szintén Budát gazdagítja a Római Strandfürdő, melynek forrását - akárcsak az Árpádfürdőét - a római kortól ismerték és hasznosították. Több évig tartó átépítése és 1964-es újranyitása óta élvezhetik a fürdőzők a jelenlegi formában.
Medence, ahogyan ritkán látjuk: 1954. május 15-én az utolsó simításokat végzik az újranyitás előtt: takarítják a medencét.
S ha már a régi híres strandokról szó esett, ne maradjon ki a legfiatalabb, idén harminc éves sem: 1989-ben adták át a főváros legújabb strandját, a Paskált. Az eseményről így számolt be a korabeli híradó:
Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái
Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.
Hobbyjuk a csillagos ég
A XX. század hatvanas évei az űrkutatás egyik aranykorát jelentették. De vajon mit jelentett ez az akkori Magyarországon a hétköznapokban, a vasfüggöny mögött, a hiánygazdaság kellős közepén? Ezt a világot mutatja be a fél évszázaddal ezelőtt készült Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilm.
Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén
A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”
Mutasson egy képet, megmondjuk, ki van rajta!
Vagy nem. Mindenesetre megpróbáljuk, és gyorsan el is magyarázzuk, hogyan működik. Arcfelismerés. Sokakat a kifejezés is megrémít. Miért lehet erre szükség az MTVA-nál?-merülhet föl a kérdés. Ezt igyekszünk érthetően megválaszolni.