A pisai ferde torony

Tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz esztendeje, 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony.

Városi séták

2021.12.15 | olvasási idő: kb. 2 perc


Pisa híres ferde tornya valóságos útjelzője az elmúlt több mint kétezer év itáliai történelmének. A helyén a rómait megelőző etruszk korszak szentélye állt. Az etruszk vallás kiemelkedő eleme volt a jóslási szertartás. Minden fontos cselekedet – hadviselés, kereskedelmi döntések, de akár a személyes élet meghatározó lépései – előtt is jósoltatni kellett. Természeti jelenségekből és az áldozati állatok belsőségeiből próbálták kiolvasni a jövendőt. Egy ilyen ősi, kijelölt térben építették aztán fel a pisai dóm harangtornyát is.  Az alapozását 1173. augusztus 9-én kezdték el. A laza, iszapos talajon azonban az építmény hamar megdőlt. A város viharos történelme miatt a harangtorony végül 1372-re készült el. 

Turisták a ferde toronynál (Torre pendente), melynek építése 200 évig tartott, három szakaszban. (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

A gond épp az volt vele, ami híressé tette: a szemet szúró ferdesége. Rengeteg történelmi helyzet és személyiség útjába állt. A 20. században, a második világháború idején az amerikaiak fel akarták robbantani, amit szerencsésen elkerült. Előtte az olasz diktátor, Benito Mussolini akarta kiegyenesíteni, de csak rontott az állapotán. Ingatag legendáknak is alapot adott. A középkor végének egyik leghíresebb tudósa, a helyi születésű Galileo Galilei a helyi emléktábla szerint itt végezte a leeső testek fizikájával kapcsolatos kísérleteit, mégpedig állítólag úgy, hogy különböző tömegű tárgyakat dobált le a magasból. 

A pisai dóm és a ferde torony még a rekonstrukció előtt, 1963-ban (MTI Fotó: Bürger Gertrúd)

A történet szép, de nem igaz. Igaz viszont, hogy Einstein előfutáraként Galilei bizonyította: senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül. Az is igaz, hogy az olasz kormány 1964-ben nemzetközi segítséget kért a torony megmentése érdekében. Húszévnyi előkészítés után, 1990 elején a tornyot lezárták a nagyközönség elől, és elkezdődhettek az elkerülhetetlenül szükséges beavatkozások. A mentési művelet után a szakemberek szerint a következő három évszázadra biztosított a több mint 57 méter magas harangláb fennmaradása. Így generációk sora mászhatja meg a csúcsra vezető közel 300 lépcsőt, fel egészen a nyolcadik emeleti csúcsig.   

BORÍTÓKÉP: Pisa, 2014. július 23. Pisa legfőbb turisztikai látványossága, a ferde torony (La Torre di Pisa), Pisa katedrálisának fehér márványból készült harangtornya. Az 58 méter magas,  itáliai román stílusú Campanile 1173-1372 között épült. A műemlék épületet 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre. Készítette: Faludi Imre. Azonosító: MTI-FOTO-489995 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Heltai Jenő – a felcseperedő nagyváros költője

Szellemessége már jellegzetes pesti humor, kabarédalainak pajzánsága már nagyvárosi huncutság.

A titokzatos tragika

Nemcsak Antigoné szerepéből, de Jászai Mari-díjból is duplázott a leginkább klasszikus előadásokban tündöklő érdemes és kiváló művész, Kohut Magda.

Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén

A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

Karikó Katalin Nobel-díjat kap

A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése idén az élettani és orvosi Nobel-díjat megosztva a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, Széchenyi-díjas magyar biokémikusnak, Karikó Katalinnak és Drew Weissman mikrobiológusnak ítéli oda biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen.