Kilencvenöt éve új pénzzel köszöntött be az 1927-es esztendő. Akik a régi fizetőeszközzel, a koronával a zsebükben búcsúztatták az óévet, már a pengőre ébredtek. A két ünnep, 1926. karácsonya és az újév között átmenetileg mindkét pénznemmel lehetett fizetni. A sikeresen indult, s a független Magyarország erős valutájának számító pengő azonban alig húsz évet élt meg. Bevezetésekor a legnagyobb címlet a 100 pengős volt. Egy amerikai dollár 5,7 pengőt ért.
Elődje, a magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt. A békeszerződés előírta, hogy az utódállamok kötelesek egy átmeneti időszak után lecserélni a birodalmi fizetőeszközt a saját pénznemükre. A magyar koronát és a gazdaságot végül sikerült annyira stabilizálni, ami alapot adott a pengő bevezetéséhez.
Az új fizetőeszköz fénykorában tényleg értékállónak bizonyult. A korabeli sláger szövege is ezt tükrözi: "Havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel!" A kétszáz pengős fizetésből jól meg lehetett élni a húszas évek végén. Népszerűségét a pengőbankjegyek grafikai megjelenése is elősegítette, harmincas évektől Horváth Endre vezetésével új magyar bankjegygrafikai arculat jellemezte.
A pénz névadása a hagyományon alapult. A pengő elnevezést Magyarországon az ezüstpénzek megnevezésére használták. A bankjegyek elterjedésével a forgalomban lévő ezüstforintokat hívták pengő forintnak. Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, és az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból, így a pengő pénznév értékállóságot is tükrözött. A névválasztásánál több változat is fölmerült, mint a turul, a turán vagy a máriás.
A gazdasági világválság, a nemzetközi pénzügyi élet összeroppanása a magyar fizetőeszközt is megrendítette. A legnagyobb veszteségeket azonban a második világháború alatt és az azt követő leértékelődés nyomán szenvedte el. Az árszínvonal vad emelkedése havi átlagban jóval meghaladta az ötven százalékot. Kétes értékű világcsúcs, hogy a világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy a magyar százmillió bilpengős. A száztrillió pengőnek megfelelő papírnak azonban értéke már nem volt. A kinyomott egymilliárd bilpengő pedig már nem is került forgalomba. A ma is történelmi rekordnak számító hiperinflációja után, a pengőt a forint 1946-os bevezetésével vonták ki a forgalomból.
BORÍTÓKÉP: Ötven pengős bankjegy. Az I. világháború utáni inflációt követően az 1925:XXXV. tc. kimondta, hogy a korona helyébe lépő új fizetési eszköz 1927. január 1-jétől a pengő. 1 pengő 100 fillérre oszlott és aranyértéke 12 500 papírkoronáéval volt egyenértékű. Értékét a II. világháborút követő hiperinfláció során elveszítette, 1946. augusztus 1-jén váltotta fel az új fizetőeszköz, a forint. MTI Fotó, készítette: Balaton József. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-896304.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.