A világcsúcstartó pengő kurta karrierje

A két világháború közötti önálló magyar fizetőeszköz, a pengő 1927. január elsejétől lett az ország hivatalos pénze.

Múltidő

2022.01.01 | olvasási idő: kb. 4 perc


Kilencvenöt éve új pénzzel köszöntött be az 1927-es esztendő. Akik a régi fizetőeszközzel, a koronával a zsebükben búcsúztatták az óévet, már a pengőre ébredtek. A két ünnep, 1926. karácsonya és az újév között átmenetileg mindkét pénznemmel lehetett fizetni. A sikeresen indult, s a független Magyarország erős valutájának számító pengő azonban alig húsz évet élt meg. Bevezetésekor a legnagyobb címlet a 100 pengős volt. Egy amerikai dollár 5,7 pengőt ért.

Egyre többek számára vált megfizethetővé az új csoda, a rádió. (Készítette: Pécsi József)

Elődje, a magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt. A békeszerződés előírta, hogy az utódállamok kötelesek egy átmeneti időszak után lecserélni a birodalmi fizetőeszközt a saját pénznemükre. A magyar koronát és a gazdaságot végül sikerült annyira stabilizálni, ami alapot adott a pengő bevezetéséhez.

Budapesti utcakép, a stabilitás gyorsította a motorizációt is. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Haár Ferenc)

Az új fizetőeszköz fénykorában tényleg értékállónak bizonyult. A korabeli sláger szövege is ezt tükrözi: "Havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel!" A kétszáz pengős fizetésből jól meg lehetett élni a húszas évek végén. Népszerűségét a pengőbankjegyek grafikai  megjelenése is elősegítette, harmincas évektől Horváth Endre vezetésével új magyar bankjegygrafikai arculat jellemezte.

Egymilliárd bilpengős és az új forint váltópénze, a tízfilléres. ( MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

A pénz névadása a hagyományon alapult. A pengő elnevezést Magyarországon az ezüstpénzek megnevezésére használták. A bankjegyek elterjedésével a forgalomban lévő ezüstforintokat hívták pengő forintnak. Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, és az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból, így a pengő pénznév értékállóságot is tükrözött. A névválasztásánál több változat is fölmerült, mint a turul, a turán vagy a máriás. 

1946. júniusa: utcaseprő az elértéktelenedett pengő-bankjegyekkel. (MTI Fotó/MAFIRT: Rózsa László)

A gazdasági világválság, a nemzetközi pénzügyi élet összeroppanása a magyar fizetőeszközt is megrendítette. A legnagyobb veszteségeket azonban a második világháború alatt és az azt követő leértékelődés nyomán szenvedte el. Az árszínvonal vad emelkedése havi átlagban jóval meghaladta az ötven százalékot. Kétes értékű világcsúcs, hogy a világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy a magyar százmillió bilpengős. A száztrillió pengőnek megfelelő papírnak azonban értéke már nem volt. A kinyomott egymilliárd bilpengő pedig már nem is került forgalomba. A ma is történelmi rekordnak számító hiperinflációja után, a pengőt a forint 1946-os bevezetésével vonták ki a forgalomból.

BORÍTÓKÉP: Ötven pengős bankjegy. Az I. világháború utáni inflációt követően az 1925:XXXV. tc. kimondta, hogy a korona helyébe lépő új fizetési eszköz 1927. január 1-jétől a pengő. 1 pengő 100 fillérre oszlott és aranyértéke 12 500 papírkoronáéval volt egyenértékű. Értékét a II. világháborút követő hiperinfláció során elveszítette, 1946. augusztus 1-jén váltotta fel az új fizetőeszköz, a forint. MTI Fotó, készítette: Balaton József. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-896304.  

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

35 éve ég és föld között

1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.

A színész, akinek mindenki felismeri a hangját

Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze 1936. január 10-én született Budapesten.

Az elveszett filmcsillag

Születésnapja alkalmából elevenítjük fel a második világháború utáni időszak egyik kimagasló tehetségű színésznője, Bara Margit életét és munkásságát.

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.