Százharminc éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán a Kossuth-díjas Öveges József piarista szerzetes, főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, egy egész ország tanára.
Korán elhunyt néptanító apjának családja már kétszáz év óta tanítóskodott, anyja négy gyermeket nevelt fel, akik közül ő volt a legidősebb. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben belépett a piarista rendbe. Szerzetesi újoncévét (noviciátust) a váci rendházban töltötte, 1920-ban szentelték pappá. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) matematika-fizika tanári szakát végezte el, ezzel párhuzamosan a piaristák pesti hittudományi főiskoláján teológiát hallgatott. Diplomája megszerzését követően, 1919-től a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten. Diákjai rendkívüli módon szerették, nemcsak a könnyed és érthető magyarázatai miatt, hanem mert ideje nagy részét velük töltötte. A második világháború után, 1946-ban kilépett a rendből és a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizikatanára lett, 1948-tól egészen 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.
Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket saját magának kellett összegyűjtenie, akárcsak száz évvel korábban a magyar íróknak. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették, ráadásul mindig egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki, akár otthon a konyhaasztalon is elvégezhette őket. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely „ronda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz”. Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek vonzóvá a diákok számára. Pedagógusi hitvallását így foglalta össze: „Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját, mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz alkotó művész."
A kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT), amelynek országos elnökségi tagja is volt, filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. Kezdeményezésére jött létre Budán a TIT Természettudományi Stúdiója, de az építkezés elvitte a pénzt, így a játszóházra egy fillér sem maradt. Megszervezte viszont az úgynevezett jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek, ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon.
A Magyar Televízió 1957-es nyitó programjában félórás műsort kapott, amelynek igen jó visszhangja volt, ezután tizenkét éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Szuggesztív tanáregyéniség volt, magyarázat közben ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a színpadias eszközök alkalmazásától sem. Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, 1958 és 1969 között ő vezette a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is. Az Élet és Tudomány című lapnak 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt, ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.
1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért. 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki, 1974-ben elsőként neki ítélték az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított Prométheusz-érmet, 2022-ben posztumusz Örökség-díjas lett.
Egy agyvérzés után 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot. 1995-ben, születésének századik évfordulóján hozták forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-ROM-ot, amely két fizikatankönyvének teljes szövegét és a Legkedvesebb kísérleteim című videokazetta filmjeinek rövidített változatát is tartalmazza. 2010-ben jelent meg a Legkedvesebb kísérleteim című négy DVD-ből álló csomag, amelyen legendás televíziós műsorának epizódjai láthatóak.
Nevét szülőfalujában általános iskola és az egykori lakóházából kialakított emlékmúzeum, Budapesten és Balatonfűzfőn pedig egy-egy technikum és szakképző iskola őrzi. Nevét viseli az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Kárpát-medencei fizikaversenye, 2001-ben tanáregylet alakult Budapesten, amely az ő nevét vette fel. 2005-ben tiszteletére kisbolygót neveztek el, egykori budapesti, II. kerületi lakóházának falán emléktáblája látható, a tatai Öregvár parkjában mellszobra áll.
A fővárosi Csodák Palotájában, a Tudósok csarnokában emlékfal idézi fel a játékház ötletgazdájának életpályáját, a közelében lévő Öveges színpadon naponta tartanak tudományos kísérletekről szóló bemutatókat. A közmédia Álmok álmodói sorozata 2023-ban vetítette a róla készült filmet. Az idei évforduló alkalmából az RS9 Színházban látható az Astrum Színház Folytassa, Öveges! című rendhagyó produkciója, amely nemcsak a legendás tanár életét, hanem ikonikus kísérleteit is bemutatja.
Öveges professzor szórakoztató kísérleteiből generációk ismerhették meg a fizika alapjait. Az Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim sorozat epizódjai már HD minőségben is elérhetőek a Nemzeti Archívum kínálatában. Nézzék meg a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/5NrAz8P9
Boritókép: Öveges József otthonában Készítette: Zinner Erzsébet, Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 329 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.