Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az MTVA archívumának honlapján a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

Házon belül

2020.07.02 | olvasási idő: kb. 5 perc


A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében jelent meg. Legutóbb a Rádióélet 1931-es évfolyamát tettük elérhetővé honlapunkon. A húszas évek a rádió hőskora volt. A tehetősebbek nappalijában drága gyári készülékek követeltek maguknak helyet, az amatőrök viszont maguk eszkábálták össze készülékeiket. A lap ezért gyakran közölt tervrajzokat is, amelyek megkönnyítettek a rádiókészülékek építését.
(MTI Foto)
Mivel a hallgatók számára különös élmény volt, hogy a hang és a látvány elszakadhat egymástól, a rádió munkatársai gyakran sugároztak hangképes tudósításokat. Közvetítették a fővárosi utca zaját, az autók tülkölését, a villamosok csengetését, a vonatok indulását vagy érkezését. 1931 szeptemberében a rendőröket követték nyomon, még a rendőrlaktanyába is ellátogattak, amiről a Rádióélet újságírója és fényképésze is hírt adott.
(MTI Foto)
A címlapra gyakran kerültek külföldi hírességek is, mint például Anna-Maria Guglielmetti a világhírű olasz szoprán vagy Michael Faraday angol fizikus-kémikus. A mai olvasót talán meglepi, de az akkori szokás szerint nevüket Guglielmetti Anna Máriának, illetve Faraday Mihálynak írták. Johann Wolfgang von Goethe nevét pedig Gőte János Farkasként magyarították. Bartók Béla is a címlapra került, egy ritkán látható felvétellel, melyen éppen cigarettázik.
(MTI Foto)
Az olvasókat már akkor is érdekelték a híres emberek mindennapjai, szívesen olvasták azokat az írásokat, amelyekből megtudhatták, megláthatták, hol és hogyan élnek kedvenc színészeik, színésznőik. A kutyákról, macskákról, más házi kedvencekről szóló írásokkal is biztosra mehettek a korabeli szerzők-szerkesztők.
(MTI Foto)
A Magyar Rádió nemzetközi kapcsolatai is ekkor épültek ki, amit a sugárzási és vételi technika is egyre inkább lehetővé tett. 1931. február 11-én Liszt Ferenc Dante szimfóniája – Dohnányi Ernő vezényletével – 25 millió rádióhallgatóhoz jutott el Európában. Tengerentúli helyszíni közvetítésre pedig először november 29-én került sor, Arturo Toscanini dirigálta a New York-i Filharmonikusokat.
(MTI Foto)
A Rádióélet munkatársai mindkét nemre és minden korosztályra gondoltak egy-egy lapszám összeállításakor. A nőknek a legfrissebb divatot bemutató összeállításokkal, az idősebbeknek keresztrejtvénnyel, a gyerekeknek játékokkal próbáltak a kedvében járni.
(MTI Foto)
Honlapunkon a Sajtóarchívum fül alatt, az Összes felirat melletti nyílra bökve a következő lehetőségek közül választhat – MTI hírek (Belpolitika, Külpolitika, Sport), Magyar Országos Tudósító, Bizalmas, Rádiófigyelő, Rádió és TV újság, Rádióélet, Magyar Rádió, Magyar Rádió Újság –, és csaknem 890 ezer dokumentum között böngészhet.
További cikkek:

Ványadt bácsi, Bagaméri, Mozart: Alfonzóban találkoztak

Az "átváltozóművész" kifejezés nem elég arra, hogy leírja páratlan karakterét. Emlékezzünk születésnapján Alfonzóra jókedvűen - talán ő is így szeretné -, akinek a neve hallatán is mosolyra görbül sokak szája.

Akit a pálya a tenyerén hordozott

Tizennégy évesen kapta első filmszerepét, onnantól nem volt megállás. Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőt, Moór Mariannát.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.

Egy letűnt korszak jelképe – a Trabant

65 éve gördült le a futószalagról az első Trabant. Bár a kis „tragacs” keveseknek hiányzik, tagadhatatlan, hogy a kelet-európai történelem része. Nézzék meg képválogatásunkat!