Minden napra Örkény!

„Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít.” – hangzik el a Babik című Örkény-műben. Ami az írót illeti, sokoldalúan, sokat tudott emberről és társadalomról, emberségről és az embertelenségről, reményről és a reménytelenségről, a gyakran csupán humorral túlélhető mindennapokról. Az írói mesterséghez igencsak értett az eredetileg vegyészmérnöki és gyógyszerész végzettségű Örkény István. Színdarabjai, melyben tipikus magyar lelkek mosolygósan tragikus, sírnivalóan humoros élethelyzetei elevenedtek meg, a világ színpadjaira is eljutottak. „A hazája problémáit ábrázoló magyar íróban is él az álom, hogy írásainak érvénye túlmutat a helyi kereteken. Ha írásait lefordítják, ez az ő számára azt jelenti, hogy áttöri az elszigeteltséget.” – mondta a szerző, akinek első, Tengertánc című műve a Szép Szóban jelent meg 1937-ben, és akiről kevesen tudják, hogy már fiatalon francia műfordításokat készített, nagy hatással volt rá Jules Renard naplója, és pár évet Párizsban töltött, ahol abból élt, hogy fogpótlásokat árult fogorvosoknak. A hazai közönség egyperces novellái, a külföldi publikum drámái alapján zárta leginkább szívébe, Párizsban a Fekete Humor Nagydíjat is elnyerte. Ballada a költészet hatalmáról című egypercese általában még a nem irodalmi érdeklődésű diákokat is megragadja. 

Az író vallotta, hogy kétféle írás létezik: ami csak olvasható, és ami elő is adható. Mi most a televízió által feldolgozott Örkény-művekből válogattunk. Töltsék Örkény István születésének hetét az MTVA Archívummal, amelynek m3.hu oldalán változatos tartalmakkal várjuk kedves nézőinket 2022. április 4-e és 10-e között. Hét nap és hét rendezőelv. Nézzék csak!

1. Diagnózis

Legyen az egyéni sors vagy társadalmi kor-, kór-, vagy körkép, Örkény sajátos érzékkel ábrázolta azt, akár egy jó diagnoszta. Nem is lehetne találóbb indítója válogatásunknak, mint korai novelláskötetének darabja, a Te édes, édes, melyet Diagnózis címmel dolgozott fel a Magyar Televízió Béres Ilona főszereplésével, ezt láthatják nézőink 2022. április 4-én, hétfőn. 

2. Ötszemközt a kamerával

Írásai sokszor kiáltottak megfilmesítésért, így változatos feldolgozások láttak napvilágot az évtizedek folyamán. Örkény az Ifjúsági Színház és a Magyar Néphadsereg Színházának, a Vígszínház elődjének is volt dramaturgja, és mielőtt a színpadi sikerek sorozata elkezdődött, több színpadi műve kisregény-változatban is megjelent. Népszerűsége az 1960-as években ívelt fel. „Arról, hogy mi a groteszk”, így ír: „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm. (…)”

2022. április 5-én, kedden, Örkény István születési évfordulóján egyperces novellákból készült irodalmi estet láthatnak kiváló színészeink szereplésével, emellett ismeretterjesztő műsort és rég nem látott portréfilmet is kínálunk. A napot a Fóris család tipikusan magyar lelkületű történetét kibontó Kulcskeresők tévéváltozatával koronázzuk meg, Csomós Mari, Avar István, Kun Vilmos, Pécsi Ildikó, Polgár Géza és Görbe Nóra zseniális összjátékával.

3. Örkény István színházi univerzuma

„Háromba vágtad, édes jó Lajosom?” – idézhetjük gyakran a Tóték legendássá vált mondatát. A darab ősbemutatója Kazimir Károly rendezésében áttörés volt a drámaíró Örkény életében, akinek műveiből közel másfélszáz színházi bemutató készült. Jellem- és helyzetkomikumra építő színházát egy külföldi interjúban így összegezte: „Stílusom „groteszk”. Van benne egy kevéske Ionesco (ami az abszurdot és a gondolat elsőbbségét illeti), egy kevéske Giraudoux (a költőiség szempontjából) és egy kevéske Kafka (a tragikum révén). Ők az én „rokonaim”.” Mégis sajátosan közép-kelet-európai az abszurdnak „örkényesen” groteszk, történelmi léttel átitatott irányzata. „Az igazság az, hogy – legalábbis az én véleményem szerint – ilyen az a világ, amelyben élünk.” – vallotta.

Megújított színházi nyelven, mégis más-más hangsúllyal szólalt meg az általános érvényű Tóték, a költői Macskajáték, a szimbolikus Rózsakiállítás vagy a szatirikus Kulcskeresők. Az allegorikus Pisti a vérzivatarbant egy évtizedre be is tiltották.

2022. április 6-én, szerdán m3 premierként válogatott Örkény-egyperceseket láthatnak. In memoriam Örkény István címmel a drámákat színpadra állító rendezők, valamint felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg vallanak egy lebilincselő portréban, amit színházi részletek és írói vallomások is színesítenek. Este a Vérrokonok 1981-es szolnoki előadását láthatják Iványi József, Seres Gabriella, Polgár Géza és Tímár Éva főszereplésével.

4. Regény?! Novella? Egyperces!

„Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!” – mondja a szerző. A vágyott nagylélegzetű regény helyett kisregényei, sűrített novellái jelentek meg, melyeket a reggelente kék vázlatfüzetében csiszolgatott regényvázlat mellett délután, „mellékesen” írt. Szilenciumának éveiben tanult szakmájában, gyógyszerészként dolgozott, ilyentájt írja első egyperces novelláit. A groteszk gyöngyszemekben meghökkentő megvilágításba helyezte a hétköznapi elemeket, sorai hűen tükrözték személyiségét. „Használati utasítás”-a így hangzik: „Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. (…)”

A hosszabb és rövidebb Örkény-történetek kerülnek a középpontba a 2022. április 7-ei, csütörtöki válogatásunkban. Új m3 bemutatóként láthatják a Bevégezetlen ragozás című tévéfilmet megrendítő huszadik századi történetekkel, valamint egyperces tévés etűdöket a szerző különleges bevezetőjével. Az emberi sorstörténeteket és -helyzeteket olyan művészeink tolmácsolják, mint Garas Dezső, Sárosi Gábor, Koltai János, Szirtes Ádám, Ruttkai Éva, Tolnay Klári, Bálint András, Sinkó László, Kállai Ferenc, Pécsi Sándor, Mensáros László, Avar István, Tábori Nóra. A Négykezes regényben Örkényt Szilágyi Tibor, Déry Tibort Némethy Ferenc kelti életre. 

5. Örökzöld és kuriózum

A pénteki nap, 2022. április 8-a egy örökzöld és egy kuriózum adással kecsegteti nézőinket. Késő este m3 premierként Gyöngyössy Katalin és Hegedűs D. Géza különleges alakításával láthatják a Rekviem című filmet, a Macskajáték 1977-es fekete-fehér színházi felvétele Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével pedig színe ellenére egy igazi örökzöld. Sulyok Máriának ezt írta 1975. március 2-án a lelkes szerző: „Édes Mária! Kétszázszor a Macskajáték, majdnem ötvenszer a Vérrokonok. Ez már egy darab élet. És ezalatt Maga sose kérdezett tőlem semmit, én se kértem soha semmire magát. Talán már úgy írtam, hogy a Maga hangján hallottam közben, s maga úgy játszott, mintha kihallgatta volna a gondolataimat.”

A Macskajáték egyedülálló sikertörténet Örkény életművében. Várkonyi Zoltán a szolnoki ősbemutató után pár nappal csapott le a darabra a Vígszínház számára, majd számos hazai és külföldi rendező és színház bemutatta, és filmes feldolgozás is készült belőle.

6. Egyéni sorsok a történelem útvesztőiben

Örkény István a második világháborúban munkaszolgálatos volt a Don-kanyarnál, később hadifogságba esett. Hazatérését követően jelent meg a Lágerek népe című kordokumentuma, majd újságíróként is dolgozott. A történelem viharai később is foglalkoztatták, az egyén sorsát örökérvényűen és humanista megközelítésben helyezve középpontba. Jövőbe mutató gondolatait így fogalmazta meg: „Egy nemzet akkor lesz felnőtt, amikor már maga-magán is megtanul mosolyogni, még azon is, ami egykor sírnivalónak és rettenetesnek látszott. Ez a nevetés néha hátborzongató, de mindig igazságtevő. Mert nemcsak a tegnapjainkat értelmezi, megmagyarázva a megmagyarázhatatlant, hanem valahogy hozzásegít, hogy tisztábban lássuk, és emberhez méltóbban fogadjuk azt, ami vár ránk, a holnapot.”

2022. április 9-én, szombaton a Kincsestár sorozatban 23 évvel ezelőtt készült portréval emlékezünk az íróra. Az Esztergályos Károly rendezte Szövegek - Örkény István első hetvenöt éve című filmben az örkényi groteszk szemüvegen keresztül idézik a huszadi századi magyar történelmet Szabó Sándor, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Bárdy György, Bánki Zsuzsa és társaik. Először mutatjuk be online A hattyú halála című Szántó Erika-filmet, melyben az eredetileg balerinának készülő Esztergályos Cecília alakítja megrázóan az 1956 októberében magánéleti tragédiáját megélő táncosnőt.

7. A nevetés és a meghatottság könnyei

Örkény-hetünket 2022. április 10-én, vasárnap este a szerzőre jellemzően humoros és megindító televíziós történetek kettőse zárja. Az ember melegségre vágyik című filmben négy novellát kelt életre többek között Benkő Gyula, Rajz János, Kozák András, Komlós Juci, Bilicsi Tivadar. A Nevetett ma már? két szórakoztató egypercesében pedig Kecskés Karinát és Funtek Frigyest láthatjuk.

Örkényt ma is szívesen olvasunk, nézünk és hallgatunk. Őt idézik Archívumunk gazdag tartalmai, melyeket az évfordulótól függetlenül is folyamatosan tárunk nézőink elé, nevét viseli közterület, könyvesbolt, színház és Mácsai Pál lebilincselő Azt meséld el, Pista! című estje, centenáriumát nagyszabású rendezvénysorozat ünnepelte. A Ballada a költészet hatalmáról című műből ismert, lírai soroktól megrészegült telefonfülke hű mását a Remete-szurdokban avatták fel, ahol a fülünkhöz emelt készülékben irodalmunk egyik legeredetibb alkotójának sorait hallgathatjuk.

Borítókép: Budapest, 1971. március 6. Örkény István író otthonában. MTI FOTÓ. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-866762

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.