Ónodi Henrietta 50 éves

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornászt mutatjuk be.

Skicc

2024.05.22 | olvasási idő: kb. 2 perc


1974. május 22-én Békéscsabán született. Ötéves korától tornázott a Békéscsabai Előre Spartacusnál, az Unyatyinszky házaspár szorgalmas tanítványaként igazi klasszissá fejlődött. 1986-ban a junior Európa-bajnokságon negyedik lett gerendán, 1988-ban négy számban nyerte meg a mesterfokú magyar bajnokságot, az ifjúsági EB-n pedig felemás korláton harmadik helyezést szerzett. Alig volt 14 éves, amikor a gerendán már egy olyan elemet tudott, amit senki más a világon, ezt később róla nevezték el - nem csoda, hogy tehetségére felfigyeltek a Károlyi Béla megérkezése után a sportág egyik nagyhatalmává váló Egyesült Államokban is. Az 1988-as szöuli olimpia évében mind a négy szeren ő volt a magyar bajnok, de az ötkarikás játékokra a korhatár miatt nem juthatott ki.

Gerendagyakorlata közben az országos mesterfokú női tornászbajnokságon 1990-ben (MTI Fotó: Németh Ferenc)

A világ élvonalába 15 évesen robbant be, mozgásával, kisugárzásával a legjobb versenyzők közé emelkedett. Az 1989-es stuttgarti világbajnokságon ötödik lett gerendán, majd még ugyanabban az évben a brüsszeli Európa-bajnokságon felemáskorláton megszerezte a magyar női tornasport első aranyérmét, talajon bronzérmet nyert, egyéni összetettben pedig ötödik lett. Az 1990-es Európa-bajnokságon, Athénban nem sikerült számára a címvédés, az egyéni összetettben és a talajon szerzett bronzérmekkel tért haza. Az 1991-es indianapolisi világbajnokságon már az akkor még lóugrásnak nevezett ugrás lett a legerősebb száma, amelyben ezüstérmet nyert, 1992-ben Párizsban már e szeren világbajnok lett, talajon a második helyen végzett. Szavai szerint a sikerért keményen dolgozott: az iskola mellett szinte csak edzésekre járt, minden perce be volt osztva, szabad ideje alig maradt.

A bajnok aranyérmével (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Élete nagy álmát az 1992-es barcelonai olimpián sikerült megvalósítania, amikor lóugrásban aranyérmet szerzett. A fináléban gyakorlatára 9.925 pontot kapott, ugyanannyit, mint az utána következő román Lavinia Milosovici, így mindketten felállhattak a dobogó tetejére - a magyar női tornasportnak 36 év után lett ismét olimpiai bajnoka. Talajon is kettőjük között dőlt el a verseny, ahol a román lány a maximális tíz pontot kapta, így öt századponttal győzött, bár sokak szerint Ónodi Henrietta is megérdemelte volna az aranyérmet. Ő csak hazaérve, a rá irányuló figyelem mértékét látva értette meg, mekkora eredményt ért el, milyen népszerűségre tett szert.

Nyári Olimpiai Játékok Barcelona (MTI Fotó)

Az olimpia után és az Egyesült Államokba ment tanulni és azt tervezte, befejezi a versenyzést, de az 1996-os atlantai ötkarikás játékokon ismét a magyar csapat tagja volt és a kilencedik helyen végzett. A következő évben még szerepelt az Universiadén hetedik csapatban, ezt követően végleg visszavonult, pályafutását 38-szoros magyar bajnokként fejezte be.

A tatai edzőtáborban

Sportolói pályafutását számos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban kiváló ifjúsági sportoló, 1989-től sorozatban négy évig Az év magyar tornásza lett, 1992-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 1992-ben a Magyar köztársasági elnöki aranyérem kitüntetést, 1995-ben a magyar Fair Play-díj életmű díját. 2008-ban Békéscsaba díszpolgárává választották, 2010-ben bekerült a Magyar Torna Szövetség Halhatatlanjainak Klubjába, és beválasztották a tornasport halhatatlanjainak amerikai székhelyű dicsőségcsarnokába (Hall of Fame), 2017-ben megkapta a Békéscsaba halhatatlan sportcsillaga címet.

Díszpolgárrá avatták Békéscsabán (MTI Fotó)

Bár úgy tervezte, a diploma megszerzése után hazatér és edzőközpontot hoz létre Békéscsabán, apjának váratlan halála miatt erre nem került sor. Az Egyesült Államokban maradt, Miamiban az Olimpikonok Világszövetsége irodájának munkatársa, majd Minneapolisban edző lett. Ma férjével, az olimpikon öttusázó, orvos Jim Haley-vel és három gyermekükkel egy floridai kisvárosban élnek. A sporttal nem vesztette el a kapcsolatot, követi az eseményeket, gyakran látogat Békéscsabára és élménybeszámolókat is tart.

Borítókép: Kacagóra a játszóházban című műsorban 1993-ban

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Pécsi Ildikó 80!

A Csongor és Tünde Ilmája, Noémi az Aranyemberből, Antigoné, Csámpás Rozi... Idén ünnepli 80.születésnapját a színésznő, aki ezek mellett a szerepek mellett még sok másikkal örvendeztette meg a közönséget 1959 óta tartó pályafutása során. Szeretettel - és az m3.hu ünnepi műsorözönével - köszöntjük Pécsi Ildikót!

„Egy tüzes magyar szív” emlékére

110 éve született a „piruettek királynője”, Rökk Marika, aki a 20. századi szórakoztatóipar egyik legsokoldalúbb művésze volt – színpadon és mozgóképen egyaránt.

Az állatkerti útmutatótól Homéroszig

Az ő remek fordításában ismerjük szinte az összes ókori klasszikust, közte az Odüsszeiát és az Iliászt. A neves Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító 105 éve született.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.