Végig a Nagykörúton

Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. szeptember 13-án adták át a teljes hosszában felújított Nagykörutat, amely akkor már 101 éve Budapest egyik legfontosabb útjának számított. Az évforduló alkalmából visszatekintünk történetére.

Városi séták

2022.09.13 | olvasási idő: kb. 4 perc


A behavazott Erzsébet körút (MTI Fotó/Magyar Képszolgálat)

Amikor a XIX. század második felében Pest kezdett sugárirányban egyre szélesebben kiépülni, szükségessé vált a kerületek közti közlekedés megoldása is. A Duna egykori mellékágának vonalában jelölték ki az útvonalat, amely elegáns körútként volt hivatott körülölelni a város belső kerületeit. Kezdetben felvetődött egy hajózható csatorna terve is, de pénzügyi okokból kivitelezése meghiúsult. Végül, a természetes lejtést kihasználva, megépült a város szennyvízét levezető főgyűjtőcsatorna, fölötte pedig az a széles és szemrevaló épületekkel szegélyezett körút, amely ma is fővárosunk egyik legfontosabb útvonala.

Forgalom reggel a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvarnál (MTI Fotó: Lajos György)

Noha körút a neve, valójában íves szakasza nincs, hanem egyenes szakaszokból áll, amelyek egyes kereszteződéseknél törnek meg. A Margit-hídtól a Boráros térig tartó 4141 méteres út részei az adott kerületek nevét viselik, amelyen áthaladnak, és amelyeket a Habsburg család tagjairól neveztek el (a kivételnek számító Szent István körút 1937-ig Lipót körút volt). A Nagykörút kiépítését 1872-ben kezdte meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa: volt ahol városszéli, üres területen jelölték ki az út vonalát, máshol földszintes házakat kellett lebontani, mint a Király utca és az Üllői út közti szakaszon. A Jókai utca vonalában álló indóházat lebontották és a körúthoz igazítva építették fel utódja, a Nyugati pályaudvar látványos és a kor legmagasabb színvonalát megvalósító épületét. A körúton számos más jeles épületet is emeltek, ilyen például a Vígszínház, a New York Palota, a firenzei Palazzo Strozzi mintájára épült Batthyány palota az Oktogon közelében, vagy a Népszínház, a későbbi Nemzeti Színház, amelyet később a metróépítés miatt bontottak le (sokak szerint szükségtelenül). Volt egy olyan épület is, amelyet semmiképp nem bonthattak le, ezért a körutat alakították hozzá: az Üllői út sarkán a Mária Terézia laktanya, amely ma is áll (bár már nem laktanyaként szolgál).

Forgalom a Ferenc körúton, a Petőfi híd felől fényképezve (MTI Fotó: Lajos György)

A Nagykörutat teljes hosszában 1896. augusztus 31-én adták át. Ekkor már húsz éve állt a Margit-híd, amelynek köszönhetően Budán is folytatódik az útvonala, így a budai Margit körutat sokan a Nagykörút természetes részének is tekintik; a Boráros térnél az 1937-ben felépült Petőfi-híd (1945-ig Horthy Miklós híd) tölti be ezt a funkciót. A Nagykörút jellegzetes közlekedési eszköze a villamos azóta, hogy 1887-ben a Nyugati pályaudvar és a Király utca között megindult a forgalom az első próbapályán. Az 1997-ben befejeződött, átfogó felújítás érintette a közműhálózatot éppúgy, mint az útburkolatot, a járdákat és a villamospályát, amelyen a világ legnagyobb forgalmú villamosvonalai közlekednek, a Nagykörutat teljes egészében közösen ellátó 4-es és 6-os.

6-os villamos az Oktogonnál (MTI Fotó: Bajkor József)

Borítókép: A Nagykörút forgalma a Wesselényi utca kereszteződésénél. Áthelyezik a villamossíneket az úttest közepére. MTI Fotó: Magyar Fotó, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-761803

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tél és tavasz küzdelme

A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.

A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége

A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.

„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.

Párizs jelképe – a szélhámosság csúcsa

Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését.