Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!

Ünnepek és hétköznapok

2022.01.22 | olvasási idő: kb. 3 perc


 „Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?”

„Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.”- mondta Szokolay Sándor zeneszerző, aki a Himnusz hanglemezen való kiadását szorgalmazta. Terve meg is valósult, de a hivatalossá tétel kérdése így is csak 1989. október 23-án történt meg. Az a törvény kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” 

A Himnusz szobra Budakeszin. (MTI Fotó: Jászai Csaba)

Gyors, lassú, gyors 

A magyar himnusz lassú, melankolikus hangulatú, án nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, de az évek alatt a magyarok egyre lassabban és szomorúbban kezdték énekelni.  Viszont manapság az olimpián és már sok világversenyen is más Himnusz szól, ugyanis a hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Így lerövidítették, felgyorsították és leszállították a hangnemét, ezt a változatot játsszák a magyar bajnokok tiszteletére.

Szöuli olimpikonok: Darnyi Tamás úszó, Gyulai Zsolt kajakos és Martinek János öttusázó. (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Külföldön is velünk van…     

…ugyanis a Himnusz egy részlete megtalálható az útlevelünkben. UV-fény alatt válik láthatóvá a megzenésített verzió kottája, a szöveg egy része pedig dombornyomással szerepel a lapjain.

(Fotó: MTI Fotóbank)

„Ho-ozz rá” kontra „Hozz reá”

A Himnusz hatodik sora  - "hozz rá víg esztendőt" -  hat szótagból áll, viszont a hozzá tartozó dallam hét hangból. Emiatt korábban többféle módon is énekelték, de a hivatalosan elfogadott verzióban, a könnyebb érthetőség miatt a "hozz" szót hajlítjuk: „ho-ozz rá víg esztendőt".

A Magyar Rádió Gyermekkórusa a Zeneakadémián (Fotó: Cser István)

Borítókép: A Himnusz eredeti kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban. (MTI Fotó: Ráfael Csaba)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Az ital, ami nélkül nincs ünnep

„A pezsgő olyan, mint a bor, szinte minden alkalomra lehet fogyasztani… A palackban pici angyalkák pezsegnek, akiket az ember szervezetében már meglévő angyalkák örömmámorral üdvözölnek”.

Apák napja

Az anyák napja mintájára, annak párjaként indult világhódító útjára még 1910-ben, Amerikából. Azóta világszerte ünneplik, Magyarországon és sok más országban június harmadik vasárnapján, ahol aznap az édesapáké a főszerep. Köszöntjük őket!

Szobafestőből filmcsillag

110 éve született a Kossuth-díjas színész, Görbe János, aki mielőtt a színészek rögös útjára lépett volna, fivéreivel kitanulta a szobafestő mesterséget.