"A ceruza és a radír" mestere

Az 1912. február 4-én született Macskássy Gyula az 1930-as évek budapesti művészvilágban találta meg a helyét, jó kézügyessége mellé fanyar humorérzék is társult. A tehetséges grafikus az akkor éledő animáció lehetőségeit fölfedezve rajzos reklámfilmek készítésével kezdte pályáját. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című, 1951-ben bemutatott első magyar mese-rajzfilm volt a belépő az igazi animációs filmek világába. Sajátos képi világot teremtett, pályája második szakaszában egyéni kézjegye és világlátása tette kisfilmjeit félreismerhetetlenné. Az 1960-as évek nagy magyar animációs korszakának szinte valamennyi sikeres munkájában részt vett a Frakktól a Gusztáv-sorozatig.

Emlékezetesek karakterei, vonzódása a megszemélyesített tárgyakhoz, fogalmakhoz: nála életre kel a radír és az atommag modellje. A mesék után - mint A két bors ökröcske (1955) és A telhetetlen méhecske (1958) - csavarosabb alkotások jöttek. A Pannónia Filmstúdió rendezőjeként állandó alkotótársával, Várnai Györggyel való együttműködésüket hazai és nemzetközi elismerések sora fémjelezte: az alig kilencperces A ceruza és a radír és az 1961-ben készült Párbaj több díjat is kapott. Utóbbi az első magyar rövidfilm, amely Cannes-ban díjat nyert, máig a kategória egyik legnépszerűbb alkotása, több mint ötven országban vetítették.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1977. február 26. A Gusztáv-sorozathoz készül a zenei aláfestés a Pannónia Filmstúdióban. MTI Fotó. Készítette: Bisztray Károly. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-877738 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.