"A ceruza és a radír" mestere
110 éve született Macskássy Gyula, a pályafutása során nemzetközi fesztiváldíjakkal is elismert, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, akit a magyar rajzfilm atyjának is neveznek.
Karakter
2022.02.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az 1912. február 4-én született Macskássy Gyula az 1930-as évek budapesti művészvilágban találta meg a helyét, jó kézügyessége mellé fanyar humorérzék is társult. A tehetséges grafikus az akkor éledő animáció lehetőségeit fölfedezve rajzos reklámfilmek készítésével kezdte pályáját. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című, 1951-ben bemutatott első magyar mese-rajzfilm volt a belépő az igazi animációs filmek világába. Sajátos képi világot teremtett, pályája második szakaszában egyéni kézjegye és világlátása tette kisfilmjeit félreismerhetetlenné. Az 1960-as évek nagy magyar animációs korszakának szinte valamennyi sikeres munkájában részt vett a Frakktól a Gusztáv-sorozatig.
Emlékezetesek karakterei, vonzódása a megszemélyesített tárgyakhoz, fogalmakhoz: nála életre kel a radír és az atommag modellje. A mesék után - mint A két bors ökröcske (1955) és A telhetetlen méhecske (1958) - csavarosabb alkotások jöttek. A Pannónia Filmstúdió rendezőjeként állandó alkotótársával, Várnai Györggyel való együttműködésüket hazai és nemzetközi elismerések sora fémjelezte: az alig kilencperces A ceruza és a radír és az 1961-ben készült Párbaj több díjat is kapott. Utóbbi az első magyar rövidfilm, amely Cannes-ban díjat nyert, máig a kategória egyik legnépszerűbb alkotása, több mint ötven országban vetítették.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1977. február 26. A Gusztáv-sorozathoz készül a zenei aláfestés a Pannónia Filmstúdióban. MTI Fotó. Készítette: Bisztray Károly. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-877738
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
34. Eucharisztikus Világkongresszus (Budapest, 1938. május 25–május 29.)
2021 szeptemberében a magyar főváros második alkalommal ad otthont a kongresszusnak. A 2020 őszéről a világjárvány miatt elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021. szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. Sajtóarchívumi összeállításunkban a több mint nyolcvan esztendeje történtekre emlékezünk.
Boldog új évet kívánunk!
A Gergely-naptár bevezetésével Szent Szilveszter pápa ünnepe lett az év utolsó napja, ezért hívjuk december 31-ét szilveszternek. Talán meglepő, de már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak évbúcsúztatókat.
Kik nem születtek bíborban
Koppan a cipő, pördül a szoknya, kék színű, fehér mintákkal, amely egy letűnt világ elengedhetetlen kelléke, a mindennapok és az ünnepek meghatározó viselete volt.
Emlékezés az első magyar indiánra
Ma lenne 80 esztendős a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, dalszerző Cseh Tamás, aki egykor indián törzsfőnökként élte az életét.