Balról jobbra át!

1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.

Múltidő

2021.07.06 | olvasási idő: kb. 4 perc


A hazai forgalmirend-változás szerencsére nem járt tömeges áldozattal. Egy tragédia történt: a székesfehérvári buszon a kalauz a bal oldali ajtónak támaszkodott, amely kinyílt, s ő az úttestre zuhant. 
A fővárosban és térségében – ezért volt a négy hónapos késleltetésre szükség - az autóbuszok átépítésére, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezésére, a jelzőtáblák cseréjére volt szükség.

Még bal oldali forgalmi rend a Hősök terén. 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a belügyminiszter a jobb oldali közlekedésről. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Az ország lakosságának felkészítése már 1941. áprilisban megkezdődött. A lapok a „Jobbra hajts ABC-je” füzet megjelentetésével támogatták az átállási kampányt. Az akkori idők népszerű sztárjai is fölhívták rá a figyelmet. A rádióban napi több alkalommal figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az iskolákban pedig a gyerekeket már az új közlekedési rendre tanították.

Jobb oldali közlekedési rend a Lánchídnál. Nagy-Budapest és környékén az új forgalmi rendet csak 1941 novemberében vezették be. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok a hosszabb haladékot például a Széll Kálmán tér forgalmi csomóponttá építésére használták ki - már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint. 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, utolsóként a gödöllői HÉV vonalán.

A Rádióélet 1941. július 4-i számában részletesen tudósított az elkövetkező változásokról.

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre. Svédország ezt csak 1967-ben tette meg, a világ csaknem egyharmadán a mai napig a bal oldali közlekedés az irányadó. 

Belvárosi utcarészlet Budapesten. Még a „balra tarts” van érvényben, a közúti jelzőtáblák és a parkoló autók is ezt mutatják. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Hogy miként alakult ki a jobb és bal oldali közlekedési rend, arra a válasz a történelmi hagyomány. Az ókori görögök és rómaiak az út bal oldalán közlekedtek. Így maradt ez a középkorban is, az erre utaló első írásos anyag a 12. században keletkezett. Magyarázatul említik, hogy mindig is a jobbkezesek voltak többségben, ők pedig biztonságosabbnak érezték, ha az út bal oldalán haladnak. Így a rosszindulatú szembejövőkre gyorsabban ránthattak kardot. 

A közlekedési társaság buszára pakolják az utasok csomagjait a fővárosban – még a bal oldali járda mellett. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Az észak-amerikai brit gyarmatokon az 1700-as évek második felétől a helyi törvények már a jobb oldalon hajtást tették kötelezővé. Európában a balkezes Napóleon a 18. század végén az általa elfoglalt országokban vezette be a jobb oldali közlekedést. Oroszország az első világháború végén tért át erre. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is a „balra tarts" volt érvényes. Az 1930-as években a német befolyás erősödésével a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt: Ausztriában 1938 szeptemberétől, Csehszlovákiában 1939 májusától. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar kormányzat 1939 júniusában döntött a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, amit a háború kitörése miatt két évvel elhalasztottak. 

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1920-as/1930-as évek. Sétáló hölgyek a korabeli autóforgalomban a Vigadó téren – még a bal oldali közlekedési rend szerint. MTI Fotó: Haár Ferenc. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-751153 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Slágergyárosból szivacsgyáros

Ma lenne 90 éves a „magyar Frank Sinatra” a hatvanas évek sztárja, akiért lányok, asszonyok epekedtek egykor. Nem csak a szép hangjával hódított, modellt is állt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és állítólag róla mintázták a Hadtörténeti Múzeum előtt állt katonaszobrot.

„A Voith”

Legendás humora miatt leggyakrabban vígjátékokba hívták szerepelni, de számos zenés darabban is jelentős sikert aratott. Mindemellett a komoly drámai szerepek sem kerülték el a ma születésnapját ünneplő művésznőt.

Látogatás az alvilágban

Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.