![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/FHAAR19740126002.jpg)
Balról jobbra át!
1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.
Múltidő
2021.07.06 | olvasási idő: kb. 4 perc
A hazai forgalmirend-változás szerencsére nem járt tömeges áldozattal. Egy tragédia történt: a székesfehérvári buszon a kalauz a bal oldali ajtónak támaszkodott, amely kinyílt, s ő az úttestre zuhant.
A fővárosban és térségében – ezért volt a négy hónapos késleltetésre szükség - az autóbuszok átépítésére, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezésére, a jelzőtáblák cseréjére volt szükség.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FHAAR19740121029.jpg)
Az ország lakosságának felkészítése már 1941. áprilisban megkezdődött. A lapok a „Jobbra hajts ABC-je” füzet megjelentetésével támogatták az átállási kampányt. Az akkori idők népszerű sztárjai is fölhívták rá a figyelmet. A rádióban napi több alkalommal figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az iskolákban pedig a gyerekeket már az új közlekedési rendre tanították.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FHAAR19740125021.jpg)
Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok a hosszabb haladékot például a Széll Kálmán tér forgalmi csomóponttá építésére használták ki - már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint. 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, utolsóként a gödöllői HÉV vonalán.
Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre. Svédország ezt csak 1967-ben tette meg, a világ csaknem egyharmadán a mai napig a bal oldali közlekedés az irányadó.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FHHAR19740126015.jpg)
Hogy miként alakult ki a jobb és bal oldali közlekedési rend, arra a válasz a történelmi hagyomány. Az ókori görögök és rómaiak az út bal oldalán közlekedtek. Így maradt ez a középkorban is, az erre utaló első írásos anyag a 12. században keletkezett. Magyarázatul említik, hogy mindig is a jobbkezesek voltak többségben, ők pedig biztonságosabbnak érezték, ha az út bal oldalán haladnak. Így a rosszindulatú szembejövőkre gyorsabban ránthattak kardot.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FHAAR19740126012.jpg)
Az észak-amerikai brit gyarmatokon az 1700-as évek második felétől a helyi törvények már a jobb oldalon hajtást tették kötelezővé. Európában a balkezes Napóleon a 18. század végén az általa elfoglalt országokban vezette be a jobb oldali közlekedést. Oroszország az első világháború végén tért át erre. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is a „balra tarts" volt érvényes. Az 1930-as években a német befolyás erősödésével a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt: Ausztriában 1938 szeptemberétől, Csehszlovákiában 1939 májusától. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar kormányzat 1939 júniusában döntött a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, amit a háború kitörése miatt két évvel elhalasztottak.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1920-as/1930-as évek. Sétáló hölgyek a korabeli autóforgalomban a Vigadó téren – még a bal oldali közlekedési rend szerint. MTI Fotó: Haár Ferenc. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-751153
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Mindannyiunk Ötvös Csöpije, Sándor Mátyása, Zentay Dezsője
80 éves lenne Bujtor István, ez alkalomból felelevenítünk néhány kedves sztorit róla és pályafutásáról.
Az angolna, Casablanca és Piroska…
Balázs Fecó - a Neoton és a Taurus tagja, a Korál alapítója - ma lenne 70 éves. A legendás zenész november óta nincs köztünk, ám születésnapja alkalmából szeretnénk megidézni néhány érdekességgel, amik láttatni engedik a zenész mögött az embert.
Szépség és intelligencia
Harminc éve nincs köztünk Róna Viktor Kossuth– és Liszt Ferenc-díjas balettművész. A mai napon rá emlékezünk élete legfontosabb eseményeinek felidézésével.
Pünkösdi agytorna
Nagyszüleink és az ő nagyszüleik még eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták ezeket a használati tárgyakat, amelyekben a népi bölcsesség és szépérzék öltött alakot. Ismerős tárgyakat és elfeledett neveket hoztunk kvízünkben, lássuk, Ön mennyit tud összepárosítani!