Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe

Virágvasárnapon sorra vesszük a húsvéti ünnepkör legfontosabb napjait. Húsvét az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum) a keresztény tanok szerint Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

Ünnepek és hétköznapok

2022.04.10 | olvasási idő: kb. 3 perc


Időpontját a 325-ben tartott első niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. közé esik mindig.) Ehhez a számításhoz az ortodox és protestáns egyházak kivételével minden keresztény egyház tartja magát. Így a húsvét ünnepe minden évben más dátumra esik, és ehhez igazodik az egyházi év többi mozgó ünnepe is.

Egyházi zászlókkal vonulnak a föltámadási körmenet fiatal résztvevői a Szent István-bazilika előtt. (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A húsvéti ünnepkör hamvazószerdával kezdődik, ekkor negyvennapos böjt (nagyböjt) veszi kezdetét. Ez a bűnbánati időszak, melyben a vasárnapok kivételével a hívők nem vesznek magukhoz húst. Ez egészen a virágvasárnap (Jézus bevonulása Jeruzsálembe) előtti szombatig tart, így az azt követő nagyhét már nem része a böjtnek. A nagyhéten tartott szentmisék liturgiái végigveszik Jézus Krisztus utolsó földi napjait. A hét második felében a szent három nap (Triduum Paschale vagy Triduum Sacrum) nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyedi liturgiával bír: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, vagyis az Eucharisztia (oltáriszentség) megalapítására emlékezünk, nagypéntek Krisztus kereszthalálának a napja (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap), nagyszombaton pedig az egyház virraszt, várja a másnapi feltámadást, ahol ünnepi körmenetet szoktak tartani.

Tojásfestés húsvéthétfő előtt, az unoka és a dédunoka segédkezik. (MTI Fotó)

Húsvétvasárnap mindenhol ünnepi szentmisét celebrálnak. A pápa ezen a napon rendszerint déli 12 órakor mondja el Urbi et Orbi szentbeszédét és áldását a Szent Péter-bazilika előtti téren összegyűlt hívőknek. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása is (báránysonka, kalács, tojás, bor). A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az újjászületés szimbóluma. 

Kisgyermek négyhetes tavaszi bárányokat simogat húsvétkor. (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Húsvétvasárnappal egy sokkal felszabadultabb időszak kezdődik (húsvéti idő), mely 50 napig, pünkösdvasárnapig tart. A második napnak, húsvéthétfőnek egyházi fontossága nincs, leginkább népi szokásairól, hagyományairól ismeretes, mint a locsolkodás, hímestojás festése és ajándékozása, de szimbólumai még a nyúl, a bárány, a barka és a húsvéti sonka is. 

 

Tojásfestő verseny Váralján. (MTI Fotó: Danis Barna)

Ezekben a szimbólumokban és szokásokban összefonódnak a keresztény vallási és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek is a természet éledéséhez, újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódva. Ilyenkor a legények házról házra járnak, hogy meglocsolják a falu összes leányát, régen kútból mért vizes hordókkal, manapság már inkább csak kölnivel. A lányok cserébe piros tojást vagy hímestojást adnak, és illik ilyenkor megvendégelni pár falatra a látogatókat. Ezeket a szokásokat bár vidéken jobban tartják, sok városi családnál is a mai napig legalább a rokonok, ismerősök megfordulnak, hogy az ünneplőbe öltözött hölgyeket versikével és locsolkodással köszöntsék.

Népviseletbe öltözött lányokat vödörnyi vizekkel locsolnak az utcán húsvét hétfőjén. (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

A húsvéti időszak fontos ünnepe még a negyvenedik nap, áldozócsütörtök, melyen Krisztus mennybemenetelét ünneplik, s végül a pünkösd vasárnap, ami a keresztényeknek az egyház születése és a Szentlélek kiáradásának napja.

Locsolkodás (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

Borítókép: Húsvéti körmenet Budapesten. MTI Fotó: Lajos György Készítette: Lajos György. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-772155

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.

Gobbi Hilda emlékére

A 110 éve született Gobbi Hildára a legnépszerűbb alakításairól készült fotógalériával emlékezünk.

70 éves a „kiflipörgetés királya”

1950. augusztus 4-én született Jónyer István, aki a hetvenes években a világ legeredményesebb asztalitenisz-játékosai közé tartozott. Az úgynevezett kiflipörgetést ellenfelei sokáig nem tudták ellesni tőle.

„Két munka között alig létezem.”

Ma lenne 70 éves Szakácsi Sándor