Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe

Időpontját a 325-ben tartott első niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. közé esik mindig.) Ehhez a számításhoz az ortodox és protestáns egyházak kivételével minden keresztény egyház tartja magát. Így a húsvét ünnepe minden évben más dátumra esik, és ehhez igazodik az egyházi év többi mozgó ünnepe is.

A húsvéti ünnepkör hamvazószerdával kezdődik, ekkor negyvennapos böjt (nagyböjt) veszi kezdetét. Ez a bűnbánati időszak, melyben a vasárnapok kivételével a hívők nem vesznek magukhoz húst. Ez egészen a virágvasárnap (Jézus bevonulása Jeruzsálembe) előtti szombatig tart, így az azt követő nagyhét már nem része a böjtnek. A nagyhéten tartott szentmisék liturgiái végigveszik Jézus Krisztus utolsó földi napjait. A hét második felében a szent három nap (Triduum Paschale vagy Triduum Sacrum) nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyedi liturgiával bír: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, vagyis az Eucharisztia (oltáriszentség) megalapítására emlékezünk, nagypéntek Krisztus kereszthalálának a napja (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap), nagyszombaton pedig az egyház virraszt, várja a másnapi feltámadást, ahol ünnepi körmenetet szoktak tartani.

Húsvétvasárnap mindenhol ünnepi szentmisét celebrálnak. A pápa ezen a napon rendszerint déli 12 órakor mondja el Urbi et Orbi szentbeszédét és áldását a Szent Péter-bazilika előtti téren összegyűlt hívőknek. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása is (báránysonka, kalács, tojás, bor). A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az újjászületés szimbóluma. 

Húsvétvasárnappal egy sokkal felszabadultabb időszak kezdődik (húsvéti idő), mely 50 napig, pünkösdvasárnapig tart. A második napnak, húsvéthétfőnek egyházi fontossága nincs, leginkább népi szokásairól, hagyományairól ismeretes, mint a locsolkodás, hímestojás festése és ajándékozása, de szimbólumai még a nyúl, a bárány, a barka és a húsvéti sonka is. 

 

Ezekben a szimbólumokban és szokásokban összefonódnak a keresztény vallási és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek is a természet éledéséhez, újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódva. Ilyenkor a legények házról házra járnak, hogy meglocsolják a falu összes leányát, régen kútból mért vizes hordókkal, manapság már inkább csak kölnivel. A lányok cserébe piros tojást vagy hímestojást adnak, és illik ilyenkor megvendégelni pár falatra a látogatókat. Ezeket a szokásokat bár vidéken jobban tartják, sok városi családnál is a mai napig legalább a rokonok, ismerősök megfordulnak, hogy az ünneplőbe öltözött hölgyeket versikével és locsolkodással köszöntsék.

A húsvéti időszak fontos ünnepe még a negyvenedik nap, áldozócsütörtök, melyen Krisztus mennybemenetelét ünneplik, s végül a pünkösd vasárnap, ami a keresztényeknek az egyház születése és a Szentlélek kiáradásának napja.

Borítókép: Húsvéti körmenet Budapesten. MTI Fotó: Lajos György Készítette: Lajos György. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-772155

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.