Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén

A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

Városi séták

2021.06.30 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben kimondta, hogy a Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részén a honalapító Árpádot és a nemzet történelmi múltját megörökítő emlékművet állít. Wekerle Sándor miniszterelnök a nagy fontosságú emlékmű szobrászi megformálására a korszak sokat foglalkoztatott művészét, Zala Györgyöt jelölte ki. Az építészeti terveket Schickedanz Albert készítette.

A millenniumi emlékmű a Hősök terén (MTI Fotó: Bogár Lajos)

1897-re elkészült az emlékmű központi alakja, Gábriel arkangyal szobra, melyet az 1900. évi párizsi Világkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. Az obeliszk talpazatára a hét vezér lovas szobra került. Árpád alakja 1912 óta áll a helyén, a nagyfejedelemnek azonban 1928-ig várnia kellett vezértársaira. A lovas szobrok mindegyike Zala György alkotása, a szoborcsoport kialakításakor a művész Anonymus vezérnévsorát vette alapul. A névtelen jegyző szerint a honfoglalás előtt Szkítiában (Etelközben) a hét vezér vérszerződést kötött.

A Hét vezér szoborcsoport a Hősök terén. A vezérek balról jobbra: Töhötöm, Ond, Kond, Tas, Huba, Előd, élükön Árpád fejedelem (Jászai Csaba felvétele)

Az 1995 márciusában megkezdett felújítást az tette szükségessé, hogy a szoborcsoportot  felállítása óta csak egyszer – közvetlenül a II. világháború után – restaurálták. Az akkori munkálatok nagyrészt a repesztalálatok okozta sérülések eltüntetésére szorítkoztak, és az emlékmű az évtizedek alatt balesetveszélyessé vált. A felújítás csaknem 50 milliós költségét a Millecentenáriumi Emlékbizottság, valamint a Fővárosi Önkormányzat fedezte.

A hét vezér a Hősök terén (Róka László felvétele)

A felszíni tisztítás és a repedések eltüntetése mellett az alakok új, belső tartószerkezetet kaptak, és a korábbi vasillesztékeket bronzcsavarokra cserélték. A munkálatok a 36 méter magas korinthoszi oszlop és a tetején álló Gábriel arkangyal felújítására is kiterjedtek. A megújult szoborcsoportot 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

A Milleniumi emlékmű (MTI Fotó: Seidner Zoltán)

Borítókép: Budapest, 1968. május 27. A honfoglaló hét vezér szobra a budapesti Hősök terén. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bogár Lajos. Azonosító: MTI-FOTO-C__BR19680527003

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 301 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

„Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla”

Harminc éve távozott a színészóriás, aki a humort mindennél komolyabban vette. Bár a közönség elsősorban mint mulattatót szerette, drámai és énektehetsége is emlékezetes.

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?

70 éves a Magyar-vándor névadója

A Magyar-orsó, a szökkenő vándor és a Magyar-vándor tornagyakorlatokat Dr. Magyar Zoltánnak köszönhetjük, aki a világon elsőként mutatta be ezeket az új elemeket lólengésben.

Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló

A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.