Gödöllői HÉV: szemben a forgalommal

110 éve készült el a Budapest-Gödöllő közötti villamosított HÉV-vonal.

Múltidő

2021.11.25 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Gödöllői HÉV első két, 10-10 kilométeres szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a Keleti pályaudvartól) Cinkotáig, illetve Csömör és Kistarcsa érintésével Kerepesig a 20. század elejére épült ki. A harmadik, Mogyoród érintésével a gödöllői vasútállomásáig tartó villamosított vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. Magyarország egyik legmeredekebb vasúti pályarésze is itt, a Cinkota utáni emelkedőn található.

Épül a kelet-nyugati metróvonal Népstadion állomásának épülete a Kerepesi úton. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc)

Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson közös végállomása lett volna a gödöllői HÉV-vel. A metróépítés leállítása, és a megváltozott igények átírták a forgatókönyvet. A stadionok megálló jelenleg is használt, négyvágányos, középperonos átszállóállomásnak épült kialakítása azonban megmaradt. Az Örs vezér tér körül létrejött új lakótelepek miatt jelentősen megváltoztak a közlekedési igények, ezért a metróberuházás 1963-as újraindításakor a végállomást már itt építették meg.

M-9-es HÉV szerelvény az 1970-es évek derekán a csömöri vonalon. (MTI Fotó: Horváth Péter)

A gödöllői HÉV Keleti pályaudvari végállomása az 2-es metró első szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A vonal sajátossága a Magyarországon szinte egyedüliként fennmaradt bal oldali közlekedési rend. Elsősorban az átépítéshez szükséges pénz hiánya akadályozta meg a jobboldali közlekedésre való áttérés, így az 1941 óta hazánkban érvényes „jobbra tarts” után is konzerválódott ez a helyzet. 

A földalatti gyorsvasút Stadion állomásának építkezése mögött, a Kerepesi úton a HÉV-motorkocsi M-67-es szerelvénye látható. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Botta Ferenc)

A földalatti esetében egészen az 1973-as felújításig volt érvényben a régi, baloldali irányú rend. A zárt pályán futó HÉV vonalaknál - a gödöllői kivételével - fokozatosan tértek át, s 1947-ben a szentendrei vonalon is megtörtént a váltás. A statisztikák szerint az irányváltást elkerülő gödöllői vonal nem balesetveszélyesebb a többinél. 

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1967. január 25. Az 1880-as évek második felében a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság elővárosi vasút építéséről hozott határozatot. 1888. július 20-án adták át az első vonalat, amely Rákosfalva, Sashalom és Mátyásföld érintésével jutott Cinkotára. A forgalmat ekkor három gőzmozdonnyal és kilenc személykocsival bonyolították le. A második vágányt Cinkotáig 1900-ban építették ki. A teljes hosszában kettős vágányú vonal a mai formájában 1911. november 25-ére készült el. Budapest környékéről és a külső kerületekből naponta 300.000 embert szállítanak a HÉV szerelvényei a fővárosba és vissza. A képen: az átépített HÉV vonal sashalmi szakasza. MTI Fotó. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-853221 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az ital, ami nélkül nincs ünnep

„A pezsgő olyan, mint a bor, szinte minden alkalomra lehet fogyasztani… A palackban pici angyalkák pezsegnek, akiket az ember szervezetében már meglévő angyalkák örömmámorral üdvözölnek”.

Boldogságra született

A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.

A városba csempészett vidék – Ünnepel a Nagycsarnok

125 éve nyitotta meg kapuit a Központi Vásárcsarnok. Mára életérzéssé vált vásárcsarnokba járni, ám létrejöttük korántsem volt feszültségektől mentes…

Borítékolt remények

A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.