Gödöllői HÉV: szemben a forgalommal
110 éve készült el a Budapest-Gödöllő közötti villamosított HÉV-vonal.
Múltidő
2021.11.25 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Gödöllői HÉV első két, 10-10 kilométeres szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a Keleti pályaudvartól) Cinkotáig, illetve Csömör és Kistarcsa érintésével Kerepesig a 20. század elejére épült ki. A harmadik, Mogyoród érintésével a gödöllői vasútállomásáig tartó villamosított vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. Magyarország egyik legmeredekebb vasúti pályarésze is itt, a Cinkota utáni emelkedőn található.
Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson közös végállomása lett volna a gödöllői HÉV-vel. A metróépítés leállítása, és a megváltozott igények átírták a forgatókönyvet. A stadionok megálló jelenleg is használt, négyvágányos, középperonos átszállóállomásnak épült kialakítása azonban megmaradt. Az Örs vezér tér körül létrejött új lakótelepek miatt jelentősen megváltoztak a közlekedési igények, ezért a metróberuházás 1963-as újraindításakor a végállomást már itt építették meg.
A gödöllői HÉV Keleti pályaudvari végállomása az 2-es metró első szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A vonal sajátossága a Magyarországon szinte egyedüliként fennmaradt bal oldali közlekedési rend. Elsősorban az átépítéshez szükséges pénz hiánya akadályozta meg a jobboldali közlekedésre való áttérés, így az 1941 óta hazánkban érvényes „jobbra tarts” után is konzerválódott ez a helyzet.
A földalatti esetében egészen az 1973-as felújításig volt érvényben a régi, baloldali irányú rend. A zárt pályán futó HÉV vonalaknál - a gödöllői kivételével - fokozatosan tértek át, s 1947-ben a szentendrei vonalon is megtörtént a váltás. A statisztikák szerint az irányváltást elkerülő gödöllői vonal nem balesetveszélyesebb a többinél.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1967. január 25. Az 1880-as évek második felében a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság elővárosi vasút építéséről hozott határozatot. 1888. július 20-án adták át az első vonalat, amely Rákosfalva, Sashalom és Mátyásföld érintésével jutott Cinkotára. A forgalmat ekkor három gőzmozdonnyal és kilenc személykocsival bonyolították le. A második vágányt Cinkotáig 1900-ban építették ki. A teljes hosszában kettős vágányú vonal a mai formájában 1911. november 25-ére készült el. Budapest környékéről és a külső kerületekből naponta 300.000 embert szállítanak a HÉV szerelvényei a fővárosba és vissza. A képen: az átépített HÉV vonal sashalmi szakasza. MTI Fotó. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-853221
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Az ital, ami nélkül nincs ünnep
„A pezsgő olyan, mint a bor, szinte minden alkalomra lehet fogyasztani… A palackban pici angyalkák pezsegnek, akiket az ember szervezetében már meglévő angyalkák örömmámorral üdvözölnek”.
Boldogságra született
A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.
A városba csempészett vidék – Ünnepel a Nagycsarnok
125 éve nyitotta meg kapuit a Központi Vásárcsarnok. Mára életérzéssé vált vásárcsarnokba járni, ám létrejöttük korántsem volt feszültségektől mentes…
Borítékolt remények
A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.