Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja
1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.
Városi séták
2021.05.02 | olvasási idő: kb. 3 perc
A kiállítást I. Ferenc József császár, magyar király nyitotta meg, ekkor forgatták az első magyar filmhíradót is. A Városligetben magyar alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be, ezer év történelmi-kulturális anyagát, illetve a korszak újdonságait. A kiállítás 1896. november 3-án zárta be kapuit, csaknem 5 millióan tekintették meg. A bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak, a páratlan seregszemle növelte az ország önbecsülését és külföldi elismertségét.
A budapesti földalatti vasút építését 1894 augusztusában engedélyezték, a munkálatok két évig tartottak. A két nagy versenytárs, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) és a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) együtt nyerte meg a pályázatot. A terveket a német Siemens és Halske cég készítette, a föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte. Az alagút az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa a kiállítás megközelíthetőségét.
A kéregvasút pályáját jórészt az akkorra kiépült Andrássy út alatt vezették. A városvezetés ugyanis nem engedélyezte, hogy a fényűző palotákkal szegélyezett utat sínekkel és villamos szerelvényekkel csúfítsák el. Mivel az idő sürgetett, az alagutat két irányból kezdték el ásni, gyakran vasárnap is. Az alagút nyitott munkagödörrel, a kor legmodernebb technikájával épült.
1896. május 2-án 20 motorkocsival indult meg a rendszeres forgalom a 3,65 km hosszú pályán. Az uralkodó is megtisztelte jelenlétével az eseményt, és engedélyezte, hogy a vasutat róla nevezzék el. A „kis földalatti” – ahogy a pestiek nevezik – csaknem nyolcvan éven át fennakadás nélkül működött. Az észak–déli metró Deák téri állomásának építésekor az alagút egy részét kiiktatták, és Földalatti Vasúti Múzeumot létesítettek benne.
Az 1972–73-as rekonstrukció során a vonalat 1233 méterrel, a Mexikói útig meghosszabbították, oda került a járműtelep is. A nyomvonalat végig a föld, illetve a Városligeti tó alá helyezték. Jobb oldali közlekedést vezettek be, új vasúti pályát létesítettek. A régi kocsikat 21 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel. 1995-ben a járműveket és az állomásokat is felújították. A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.
Borítókép: Budapest, 1896. A milleniumi kiállítás főbejárata az Andrássy út végén. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749086
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 297 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom
A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.
Budapest leghosszabb alagútja
165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.
A magyar kultúra napja
Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Arra a kérdésre, hogy mi a magyar kultúra, nehéz egyértelmű választ adni, de egyvalami biztos: rengeteg mindenre lehetünk büszkék. Hungarikumokra, tudósokra és találmányokra, művek sorára, amelyeket mi adtunk a világnak – kvízünkkel pedig próbára teheti magát, mennyire ismeri ezeket!