A Beszédes-híd újjászületése
A második világháborúban felrobbantott, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő dunaföldvári hidat az újjáépítése után 1951. december 23-án adták át a forgalomnak.
Kultúrsnack
2021.12.23 | olvasási idő: kb. 2 perc
Mint minden fontos magyar vízi átkelő, a dunaföldvári híd sem pusztán két partot vagy országrészt köt össze, hanem történelmi korokat. Már a 19. század közepén megfogalmazódott a terv a dunaföldvári összeköttetés megteremtésére, ám több mint fél évszázadot kellett várni a megvalósulásig. Az acélrácsos szerkezetű hidat végül 1930. november 23-án avatták fel. Az eredetileg közúti forgalomra tervezett híd 1940-től az ezredfordulóig a vasúti közlekedést is szolgálta, a Dunaföldvár–Solt-vasútvonal fontos szakaszaként.
A háború utáni újjáépítést az a Faber Gusztáv irányította, aki a híd eredeti tervpályázatgyőztesének, Kossalka János műegyetemi professzornak is a munkatársa volt. A legutóbbi nagyobb változást a 2000–2001-ben történt teljes rekonstrukció jelentette. Az átépítés után szűnt meg a hídon a vasúti közlekedés, új aszfaltburkolatot és az északi oldalon gyalogjárót kapott. A megújult 492 méter hosszú, több mint 13 méter széles átkelő 2002. március 23-á óta viseli Beszédes József, a magyar vízszabályozás úttörőjének nevét.
Beszédes József vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja nem követte festőművész apja pályáját. Egri és pesti tanulmányai után a Mérnöki Intézetben 1813-ban szerzett oklevelet. Széchenyi István munkatársaként megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyivel lehajózott a Dunán, majd tovább Konstantinápolyig. A gróf kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Utóbbi azonban – számos folyószabályozási és vízrendezési tervével szemben – sosem valósult meg.
BORÍTÓKÉP: Dunaföldvár, 1970. július 11. A dunaföldvári híd a levegőből. Az átkelő a 1560,56 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága 8,85 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 74 méter. A híd a Duna mentén futó 6-os és a Kecskemétre tartó 52-es főutat köti össze, ezáltal jelentős csomóponttá téve a várost. MTI Fotó - Készítette: Járai Rudolf. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-865296
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Huszárik Zoltán-kvíz
Huszárik Zoltánt leginkább a Szindbád alkotójaként ismerjük, de számos érdekesség kiderül a Kossuth-díjas filmrendezőről, akiről a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA közös alapítású, hagyományteremtő szándékú filmes díjjal is megemlékezik. Tartsanak velünk, töltsék ki kvízünket!
Boldogságra született
A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.
„Mégiscsak érdemes ilyen öregnek lenni!”
Csodagyerekként indult, a világ legnagyobb zenei színpadain játszott, majd karmesterpálcára cserélte a zongorát és a leghíresebb szimfonikus zenekarokat vezényelte. Születésnapján köszöntjük a Kossuth-díjas művészt, Vásáry Tamást.
Az elveszett filmcsillag
Születésnapja alkalmából elevenítjük fel a második világháború utáni időszak egyik kimagasló tehetségű színésznője, Bara Margit életét és munkásságát.