A Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze, akinek egész nemzedékek nőttek fel a történetein Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt, műhelye kis házuk udvarán működött. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, az olvasás megtanulására később a legnagyobb csodaként emlékezett: „Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van, és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve.”
A világháború után az akkor induló békés-tarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet már kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább költő lesz. Az összes pénzét bélyegre költötte, mert különböző pesti folyóiratoknak küldözgette friss műveit, végül mégis a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben jelentkezett át a bölcsészkarra, de három év múlva ennek az intézménynek is hátat fordított. Ekkor már jelentek meg versei, így egy ideig írásból, szerkesztésből élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban és a Néphadsereg című lapnál is, 1968 és 1971 között pedig a Magyar Televízió munkatársa volt.
Első önálló verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségiek útkeresését ábrázolta erős nosztalgiával a vidéki gyermekkor eltűnőben lévő emlékei iránt. A költő, Kormos István biztatására viszont hamar a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Bár döntésében a cenzúra is szerepet játszott, soha nem bánta meg azt: „A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret” – nyilatkozta egy alkalommal. Bohókás nyelvi játékaival, fordulatos szókapcsolataival, illetve mesehőseinek gyakran igencsak nyelvtörő elnevezésével arra buzdította a fiatal olvasókat, hogy „garázdálkodjanak szabadon” a nyelvvel, teremtsenek bátran új szavakat és történeteket.
Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet kisvártatva követett a Mirr-Murr kandúr kalandjairól szóló kötete, melyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot. A hetvenes évek közepén jelentek meg első ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr és a Nyár a szigeten, melyek humorukkal és lebilincselő stílusukkal minden korosztály számára felhőtlen szórakozást nyújtottak. A művek tévéfilmes adaptációi is kivételesen jól sikerültek: 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és az év legjobb gyermekfilmje címet. A műben szereplő legendás fagylaltárus, Bagaméri – akit a filmvásznon Alfonzó alakított – pedig még Csukás életében szobrot kapott a szerző szülővárosában.
1978 és 1985 között a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztőjeként dolgozott, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja, illetve a Piros Pont című lap főszerkesztője volt; emellett részt vett egy sor másik ifjúsági és gyermeklap szerkesztésében is. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A Nagy Ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú egyfejű sárkányról szóló meseregénye. Az írásokból készült népszerű rajz- és bábfilmváltozatok kedves mesefigurái pedig az egész ország szívét meghódították.
Csukás művei nemcsak a képernyőkön arattak sikereket: mesedarabjait sorra mutatták be a budapesti színházak. Gyerekoperáját, a Szökevény csillagokat pedig a Szegedi Nemzeti Színházban állították színpadra. A versírásnak sem fordított egészen hátat: meséivel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott. A 2013-ban megjelent Berosált a rezesbanda című ifjúsági regényéből pedig Mátyássy Áron készített filmet.
Csukás István 2020. február 24-én hunyt el. A budapesti Farkasréti temető művészparcellájában található síremlékén két – talán legismertebb – mesehőse, Pom Pom és Süsü őrzik a népszerű író örök álmát.
Munkásságáért több rangos kitüntetéssel is elismerték. 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima díjas lett. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották, és Szép Ernő-különdíjat kapott. 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. Ugyanebben az évben Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben pedig a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2025-ben posztumusz Libri Szerzői életműdíjjal ismerték el gyerekirodalom kategóriában.
A legjobb gyermekdarabok elismerésére 2014-óta a Pesti Magyar Színház minden évben az ő nevét viselő díjat ad át. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól viseli a nevét. 2011-től pedig Csukás Színház néven működik annak a Balatonszárszónak a teátruma is, ahol a helyiek szeretetének örvendő szerző második otthona volt. A tóparti településen 2020-ban, halála után mindössze félévvel pedig az író mellszobrát is felavatták.
2024-ben a közmédia Csukás néven indított Meserádiót, amelyen április 2-tól, minden hétköznap 19 órakor Csukás István legutolsó, kiadatlan művét hallhatják, Süsüke világot lát címmel:
Süsüke, a kissárkány és legjobb barátja, a Kiskirályfi a képzelet világába, a világűrbe repülnek, hogy együtt fedezzék fel az addig csak elképzelt Mindenséget. A bátor gyerekek feladata nem csekély, hiszen össze kell rakniuk a szétrobbantott nagybolygót és ki kell békíteniük annak furcsa lakóit. A fenséges szülők csak felnőtt kísérettel engedték el a Kiskirályfit és Süsükét a hosszú útra: a Varázsló, a Kancellár, és Kurió, a kétfejű madár követi őket a világűrbe, ahová egy különleges járművel: a Hapci-rakétával utaznak.
Szereplők:
- Süsüke: Berkes Bence
- Kiskirályfi: Kalocsányi Gábor
- Süsü: Bodrogi Gyula
- Sárkánylány: Kiss Mari
- Király: Papp János
- Királyné: Hűvösvölgyi Ildikó
Zene: LÓCI JÁTSZIK
A Nemzeti Archívum legkorábban létrejött gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait, amelynek segítségével a fenti írás létrejött, itt olvashatják: https://nemzetiarchivum.hu/news_archive
Borítókép: Csukás István a Balaton partján Készítette: Kollányi Péter. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 337 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!