Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.

Múltidő

2021.01.14 | olvasási idő: kb. 5 perc


1290-ben IV. (Kun) Lászlót felbérelt orgyilkosok ölték meg. Fiú utóda nem lévén kétséges volt, hogy felkutatható-e még olyan Árpád-házi herceg, aki örökölheti a magyar trónt. Végül az egyház kitartó támogatásának köszönhetően, és az Árpád-dinasztiából való származása okán a főnemesség is elfogadta örökösnek II. András unokáját, a Velencében nevelkedett András herceget.
A honfoglaló hét vezér, élükön Árpád magyar fejedelemmel (MTI Fotó: Bogár Lajos)
III. András (1290-1301) egy teljesen kimerített országot kapott örökül. Józan, higgadt politikus volt, évtizedes uralkodása alatt intézkedéseivel, törvényeivel megpróbált a polgárháborús viszonyokon úrrá lenni. Országlása alatt szinte folyamatosan harcolnia kellett trónja védelmében a főúri csoportokkal és az általuk támogatott trónkövetelőkkel szemben, ám az utolsó évekre sikerült konszolidálnia hatalmát és megerősíteni nemzetközi helyzetét is. Magyarország elindult a fejlődés útján. 1301. január 14-én bekövetkezett korai és váratlan halála következtében, fiú utód nélkül az ország soha nem látott anarchiába süllyedt.
A millenniumi emlékmű bal oldali oszlopcsarnokának szobrai - Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király és Nagy Lajos király (MTI Fotó: Bogár Lajos)
Az Árpád-kor több mint három évszázada a magyar történelem legfontosabb, meghatározó korszaka. De miért is dicső ez a kor, mely háborúktól, trónviszályoktól, vallási és politikai küzdelmektől volt terhes? Mert Árpád hadai új hazára találtak a Kárpát-medencében, ahol ma is élünk. Mert a korábban törzsekre tagolt magyarság lassan, de folyamatosan egységes néppé formálódott. Mert az Árpád-ház kiváló utódai Szent Istvántól egészen III. Andrásig lerakták az államiság alapjait, felépítették és meg is őrizték azt.
Szent István király kézfej ereklyéje (MTI Fotó: Cser István)
Mert megindult a felzárkózás a fejlődésben élen járó területekhez, és a letelepedett, földműveléssel foglalkozó nép szorgalmát és eredményeit nem győzték dicsérni az idegen utazók.
A tihanyi apátság alapító oklevele (MTI Fotó: Haár Ferenc)
Mert kialakult a keresztény magyar egyház, mely megszilárdította és meggyőződéssé tette a keresztény vallást és erkölcsöt. Mert a szent királyok nemzetsége példás életű boldogokat és szenteket adott a katolikus keresztény világnak, a legtöbbet az uralkodóházak közül. Mert támogatta a tudomány, a kultúra terjesztését a megtelepedett szerzetesrendekkel együtt.
A román kori ciszterci apátsági templom bejárati homlokzata (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Mert tetteik jelentősége máig hat írásos nyelvemlékeinkben, kulturális és művészeti hagyatékunkban, megmaradt román és kora gótikus stílusú építészeti emlékeinkben.
Sermones Kódex, melynek egyik lapján található a 13. századi első lírai nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (MTI Fotó: Pólya Zoltán)
III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, az utódlás kérdése megoldatlan volt. Egyetlen tartományúr sem próbált meg trónra lépni, mivel történelmileg kevés idejük adódott családjaik tekintélyének ilyen mérvű elismertetéséhez, továbbá nem jött létre ehhez szükséges főúri egyezség. Így tehát olyan uralkodót kellett választani, aki az Árpád-dinasztiával és vérvonallal női ágon állt rokonságban. A trónra több jelölt is akadt, végül 1308-tól a nápolyi király fia, V. István magyar király dédunokája, Károly Róbert léphetett a magyar trónra. Ezzel a rend, a stabilitás megteremtése már egy új dinasztiára, az Anjoukra várt. Borítókép: Budapest, 1978. január 9. A magyar Szent Korona, a jogar és az országalma. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Ráfael Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-879279 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Budapesti oroszlánok – fejtörő

Budapesti sétára hívjuk Önöket. Oroszlánvadászatra indulunk, lőfegyver mégsem szükséges, a nagyvadak becserkészéséhez most az agytorna is elegendő.

Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.

Aki több mint ötven éve nekünk írja a dalt

Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zenészt-zeneszerzőt, Presser Gábort!

Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!