Budapesti fények

130 éves a fővárosi villany: 1893. október 13-án kezdődött meg Budapesten a rendszeres áramszolgáltatás, aminek közmű jellegű kiépítése már 1892 óta zajlott.

Múltidő

2023.10.13 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Magyar Villamossági Részvénytársaságot kifejezetten a villamosáram folyamatos szolgáltatására hozták létre, és a friss engedély birtokában végre meg is kezdhette működését a gőzgépekkel és generátorokkal felszerelt áramfejlesztő telepen.

A Pesti Napló boldogan tudatta a főváros lakóival, hogy október folyamán az Rt. folytatni fogja a próbákat. Hogy pedig az érdeklődők „a villamos világítás mikénti működéséről maguknak meggyőződést szerezhessenek”: a Ganz és Társa cég egy Haas-palotában lévő irodában berendezett és az esti órákban is működésben tartott egy helyiséget.

Az áramszolgáltatás a kezdeti időszakban csak délután 4 órától reggel 8-ig tartott, de minden erejükkel azon voltak, hogy a megszakítás nélküli áramszolgáltatást mielőbb megkezdhessék. A cél az volt, hogy minél rövidebb utat tegyen meg az alacsony feszültségű áram, hiszen villamosenergiát nagy távolságra csak nagyfeszültségen lehet gazdaságosan szállítani. Végül a sokszoros átalakítást is sikerült megoldani, és 1893. november 1-jére kiépült a teljeskörű budapesti áramszolgáltatás.

Képválogatásunkban a szakemberek munkálkodásába is betekintést nyerhetnek, illetve láthatják munkájuk bámulatos gyümölcsét: a fényben fürdőző Budapestet.

  1. Fények az Operaház főbejáratánál 1954-ben (MTI Fotó: Jónás Pál)
  2. Az Elektromos Művek szerelői rövidhullámú adóvevőn tartják a kapcsolatot a hibabejelentő központtal 1961-ben (MTI Fotó: Marosi László)
  3. Budapest a Rózsadombról 1959-ben (MTI Fotó: Sziklai Dezső)
  4. A felsővezetéket szerelik az Astoria aluljáró építkezésénél 1963-ban (MTI Fotó: Petrovits László)
  5. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-ben (TUNGSRAM) készült égő 1967-ből (MTI Fotó: Jármai Béla)
  6. 1965-ben egyenletesebb lett a hálózati feszültség (MTI Fotó: Bara István)
  7. Esti fények a Nagykörúton 1972-ben (MTI Fotó: Benkő Imre)
  8. Dolgoznak a szakemberek a Keleti pályaudvar új díszvilágításán 1970-ben (MTI Fotó: Kácsor László)
  9. A Halászbástya esti kivilágításban 1959-ben (MTI Fotó: Sziklai Dezső)
  10. A Szabadság híd 1965-ben (MTI Fotó: Sziklás Mária)

Borítókép: Budapest esti fényben 1990-ben Készítette: Ráfael Csaba, Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum, MTI-FOTO-912940

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Törékeny alkathoz meglepő orgánum

Káldi Nóra bársonyosan mély hangját bármikor fel tudnánk idézni, pedig már 1993 óta nincs köztünk. Az Erzsébet- és Jászai Mari-díjas színésznő ma lenne 80 éves.

Tabányi Mihály, akit a Vasfüggöny mindkét oldalán a harmonika királyának neveztek

Hegedült és zongorázott, harmonikázni a legendás Bobula Lajos tanította hét éven át, a Zeneakadémián orgona és cselló szakot végzett.

„Éltes embernek lenni – kifejezetten szeretem”

Hogy a címbéli mondat hitelesen hangozzon egy 80. évét betöltő embertől, ahhoz bizony olyan élet kell, amire jó visszatekinteni. Márton Andrást köszöntjük születésnapján.

Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője

Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.