Fővárosi Állat- és Növénykert

A császárvárosban ekkor már csaknem száz esztendeje, 1780-tól látogathatták az érdeklődők a schönbrunni állatkertet. A pesti állatkert gondolatát a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János (akiről May Károly Old Shatterhand alakját mintázta) vetette fel, és 1864-ben végleg haza is tért, hogy az alapítás körül serénykedjen. 

Pest városa két városligeti telket is felajánlott, végül a vasúthoz közelebb esőt választották. Xántus igazgatói kinevezése 48-as múltja miatt szóba sem jöhetett, nem is vállalta volna a tisztséget, nehogy az a szóbeszéd kapjon lábra, hogy saját magának akart biztos hivatalt. Ideiglenesen Leopold Fitzinger bécsi botanikust nevezték ki, ő azonban még a megnyitás előtt lemondott. A közvélemény nyomására Xántus végül elvállalta a tisztséget.

Az állatkert nemzeti összefogással épült meg. Petz Ármin, Pest főkertésze ingyen készítette el a parkrészek, Reitter Ferenc a tavak és csatornák, ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal az épületek terveit. Az állatállomány adományokból és vásárlás útján állt össze. Néhány ritka állatot Ferenc József is adományozott a schönbrunni állatkertből, de még sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt nem költözött be a frissiben emelt állatházakba.

Az ünnepélyes megnyitóra 1866. augusztus 9-én került sor, nem sokkal később Erzsébet királyné is meglátogatta a kertet, 1868-ban az ő közbenjárására érkezett meg az állatkertbe az első zsiráf, 1893-ban vízilóval, majd orángutánnal és orrszarvúval gazdagodott a kert. A lanyhuló érdeklődés miatt az állatkert egyre kilátástalanabb anyagi gondokkal küzdött. 1907-ben a csődbe ment vállalkozást a főváros vette át, és 4 millió aranykorona költséggel Kós Károly, Neuschloss Kornél és Zrumetzky Dezső tervei alapján, Lendl Adolf zoológus szakmai irányításával építettek újjá a kertet.

Az állatok számára próbáltak természetes környezetet kialakítani, nem látható árkokkal választották el őket a látogatóktól. Két műszikla-hegyet is emeltek, és a kert az 1930-as évek elején akváriummal és pálmaházzal bővült. A II. világháborúban, Budapest ostromakor a kétezerből csak 14 állat maradt életben. Nagyobb arányú korszerűsítésre és fejlesztésre azonban csak 1956 után dr. Anghi Csaba irányításával került sor.

A rendszerváltás után a műemléképületek sorra újjászülettek, az állatok férőhelye tágasabbá vált. A szecessziós stílusú Elefántház rekonstrukciója (Kugler Katalin terve) 2001-ben Európa Nostra-díjat nyert. 2010-ben megnyílt a Lepkekert, a Madagaszkár-ház, 2012-re a Nagysziklában elkészült a Varázshegy-Életmúzeum. A 2013-ban bezárt Vidám Park területén 2018-ban adták át a Holnemvolt Várat, amelyben mesés állatok és állatos mesék fogadják a gyerekeket. A Pannon Park csaknem 5 hektáron mutatja majd be a hajdani pannon ősvadont. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente csaknem egymillióan keresik fel.

Borítókép: Budapest, 1948. február 17. Az Állatkert főbejáratától városligeti sétára indulnak az elefántok. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Rév Miklós. Azonosító: MTI-FOTO-760847.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.