A fotós, aki megmutatta az igazi Adyt

Százötven esztendeje, 1870. március 5-én született Székely Aladár fotós. Egyik nagy érdeme, hogy Adyt azokhoz is eljuttatta, akik korábban csak verseit ismerték. Többek között későbbi feleségéhez is.

Karakter

2020.03.06 | olvasási idő: kb. 5 perc


Egy gyulai asztalos hét gyermeke közül a másodikként látta meg a napvilágot. Szülei szobafestőinasnak adták, de a vézna fiú nehezen viselte a fizikai munkát. Egy címfestő mester gondjaira bízták, aki később a fotográfiával is megismertette. Néhány év múlva Kolozsvárott, a Dunky Fivérek műtermében már segédként mélyítette el tudását, majd Mai Manó és Mertens Ede fotográfusok fővárosi műhelyében inaskodott. 1893-ban nyitotta meg első műtermét Gyulán, majd 1897-ben Orosházára tette át székhelyét. Első budapesti üzletében 1899-től fogadta az üzletfeleket a Józsefvárosban, 1910-ben pedig a Váci utcában rendezett be elegáns és korszerű üzletet.
Ady Endre karosszékben ülve, a felvételen egy alkalmi vers (MTI Foto)
Akkoriban valóságos fényképezkedési láz lett úrrá a tisztes polgárokon. A vizuális üzenetek diadalútja a XIX–XX. század fordulóján kezdődött meg: az illusztrált hetilapok, a postai levelezőlapok és a szárnyait bontogató tizedik múzsa – Heltai Jenő szavával –, a mozi mindenkit hatalmába kerített. Székely Aladár külföldi tanulmányútjain sajátította el a portréfotózás új, tárgyilagos stílusát. A Nyugat írógárdáját, a korszak neves művészeit, tudósait – Rippl-Rónai Józsefet, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot – örökítette meg. Számos felvételt készített Adyról, aki különösen nagyra becsülte művészetét.
Ady Endre híres könyöklős képe (MTI Foto: Petrovits László)
Székely Aladár a könyöklős felvételt válogatta be Írók és művészek (1914) című albumába, melyhez Ady és Ignotus írt előszót. Ez a kép jelent meg a Nyugat első Ady-számában 1909 májusában, képeslapok ezrein szerepelt, míg a Nyugat példányszáma a Magyar Királyságban sem haladta meg az ezer példányt. A költő Sem utódja, sem boldog őse... (1909) című versében megfogalmazott vágyát – „Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak” – Székely váltotta valóra. A szelfire akkor még száz évet kellett volna várni.
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének (előadja Juhász Jácint, M1, 1977. április 11.)
A svájci nevelőintézetben tanuló Boncza Berta ezt a fényképet rejtegette titkos kincsei, bonbonos dobozok és verseskötetek között. „Az ismeretlen férfi néma nézője lett életemnek” – írta visszaemlékezésében. A kamaszlány a fényképet dédelgetve szeretett bele a költőbe, akihez 1915-ben feleségül is ment. A költő Csinszkának nevezte őt verseiben.
Ady Endre az édesanyjával és Csinszkával (MTI Foto: Petrovits LÁszló)
Székely Aladár kisplasztikákat és érmeket is készített, Ady halála után érmekkel emlékezett meg barátjáról. A húszas évektől főként politikusokat és a felső tízezer tagjait fotózta, többek között a kormányzót, Horthy Miklóst is. Közéleti szerepet is vállalt, szakíróként és szerkesztőként tevékenykedett. Hosszan tartó betegség után, 1940. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Borítókép: Budapest, 1910. Székely Aladár felvétele Babits Mihály és Ady Endre költőkről - az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának tulajdona - 1983-ban készült reprodukció. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. Reprodukció, MTI Fotó: Ráfael Csaba, azonosító: MTI-FOTO-F_RAF19830903001
További cikkek:

Az elefántok világnapja

A ma élő legnagyobb szárazföldi állatokért szinte mindenki rajong. Tíz évvel ezelőtt azért indult útjára a címadó kezdeményezés, hogy felhívja a figyelmet az illegális elefántcsont-kereskedelem miatt a kipusztulás szélére került afrikai és ázsiai elefántpopuláció megmentésére. Alábbi lapozgatós képgalériánk róluk szól.

Színvonalas szórakoztatás és katarzis

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük a Jászai Mari-díjas érdemes művész Koltai Róbertet, a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagját. Ez alkalomból felidézzük pályájának néhány fontosabb állomását, tartsanak velünk!

Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.

Az elnyomottak szószólója

Kabay Barna Oscar-díjra jelölt filmrendezőnket köszöntjük 75. születésnapja alkalmából.