
A magyar humor mint életelixír
„Humorban nem ismerek tréfát”- szól a legendás humanista humorista-író, Karinthy Frigyes alapvetése. Nem véletlenül az ő születésnapját, június 25-ét választották a magyar humor napjának.
Ünnepek és hétköznapok
2021.06.25 | olvasási idő: kb. 4 perc
"A magyar ember mindig a humor segítségével tudott élni és túlélni" – utalt egykor az élet és humor kapcsolatára az író ugyancsak tollforgató fia, Karinthy Ferenc is. A túlélésre márpedig ezen a tájon mindig nagy szükség volt. A hányatott magyar történelem elég okot szolgáltatott a szomorúságot enyhítő nevetésre, a kacagtató lélekbalzsamra. Tudta ezt már a csattanóra építő Mikszáth Kálmán anekdota és a Kakas Márton című élclap is.
Ki kell magunkat nevetni a nyomorúságból! Még a világháborúban is. Az első világégés tüzérségi tüzében hangzik fel Karinthy tudósításában a fedezékben felháborodottan felkiáltó cigán: „Hát ide ne lőjenek! Itt emberek vannak!”

Igen, itt emberek vannak! A szatírának, a humornak mindig joga, sőt kötelessége rámutatni az igazságra, kipellengérezni a hamisságokat. A közszájon forgó humor, a viccek intézményesülésének formájaként a 19. század második felében-hazánkban is egyre több humoros kiadvány, élclap, gyűjtemény látott napvilágot, míg a 20. század elején itthon is elindult hódító útjára a kabaré. A pesti kabaré az cukrozott epe, hitetlenség és finom rosszmájúság: okosság és költészet – írta róla Kosztolányi Dezső.
A zenés-humoros orfeumi színpad, a kabaré már ízig-vérig polgári, városi műfaj volt. A szó francia eredetű, a cabaret, kocsmát, csapszéket jelent. Először kis színháztermekben, kávéházakban adták elő a szatirikus, szórakoztató prózai és dalos-zenés elemekből lazán összefűzött pikáns részletekkel illetve közéleti poénokkal fűszerezett humoros műsort. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, az 1907-ben megnyílt „Bonbonnière” pedig már a jellegzetes pesti kabaré műfaját képviselte. Ennek konferansziéja a nagyváradról érkező s a magyar kabaré atyjának tekintett Nagy Endre volt.

Nagy Endre igyekezett művészi színvonalra emelni a műfajt, a magyar irodalom, a költészet és a komponisták legjobbjait véve szárnyai alá. Pódiumot biztosított többek közt Karinthynak, de Ady Endrének is. Kivirágzó társadalomkritika mellett a pesti kabaré lételeme maradt a rögtönzés, illetve napi aktualitásokra történő gyors reakció is. A legjobb magyar szerzők szegődtek a hazai humor és kabaré fogatába: Molnár Ferenc, Szép Ernő, Kellér Andor, Heltai Jenő, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László.

A második világháború után többek közt Tabi László, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Szilágyi György, Romhányi József, Kellér Dezső, Komlós János, Ősz Ferenc és Hofi Géza tűnt fel a magyar humor színpadán. A Ludas Matyi pedig minden idők legnagyobb példányszámú szatirikus hetilapja lett. A Vidám Színpad, a későbbi Mikroszkóp Színpad a körúti kabarészínházak utódává vált. Marton Frigyes Jászai Mari-díjas rendező nevéhez fűződik a Rádiókabaré megalapítása. A hatvanas évektől a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsoraként – kitűnő szerző és előadói-színészi csapattal jelentkezett.
Karinthy Frigyesre és a magyar humor napjára emlékezve több műsorral is készülünk Önöknek az m3.hu -n.
Péntek este a kiváló tehetségű íróról készült irodalmi műsort tűzzük adásra, Legenda az ezerarcú lélekről - Karinthy Frigyes 1887-1938 címmel, mely nem nélkülözheti a művészpálya hátteréül szolgáló történelmi vonatkozások bemutatását sem, miközben megismerkedhetünk Karinthy kevésbé ismert novelláival, regényeivel és verseivel is.
Szombat este A nagy ékszerész című, digitálisan felújított filmet láthatják, melyet Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Márton rendezett. Az előkelő, de szorult anyagi helyzetben lévő gyáros tetten ér két betörőt. A fiatalabbikról hamarosan kiderül, hogy dúsgazdag ember, aki úri passzióból rabol újabb milliókat. A gyáros felajánlja a betörőnek, hogy társuljon be a cégébe. A főbb szerepekben Esztergályos Cecília, Darvas Iván, Páger Antal és Harsányi Gábor láthatók.
A hét lezárásaként Karinthy Frigyes - Hököm Színházát vetítjük, főszerepben Haumann Péterrel.
Tartsanak velünk és válogassanak kedvükre tovább az m3.hu és a Mozgóképarchívum műsorai közül!
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1985. szeptember 30. Markos György, Nádas György és Boncz Géza humoristák a Rádió Kabarészínház műsorának felvételén, a Rádió márványtermében. MTI Fotó, készítette Hámor Szabolcs. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-895321
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A Pesti Vigadó története dióhéjban
1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.
„Deres, darás december”
Beköszöntött a tél, a rövidülő nappalok és az egyre zordabb időjárás arra ösztönöz bennünket, hogy bekuckózzunk és töltsünk több időt szeretteinkkel. Az adventi időszak kezdetén ehhez szeretnénk ötleteket adni, tartsanak velünk!
Béres Ferencre emlékezünk
101 éve született Béres Ferenc, hazánk egyik legismertebb énekművésze.
Mátyás és Beatrix menyegzője
1476. december 22-én pazar pompával tartották meg Budán Hunyadi Mátyás magyar király és aragóniai Beatrix, Ferdinánd nápolyi király leánya menyegzőjét.