Az első Kossuth-díjas női filmrendező volt a Steinherczként született, majd férje vezetéknevén alkotó Zsurzs Éva, aki eredetileg színész szeretett volna lenni, ám már fiatalon munkába kellett állnia. A Csepel Művek bérelszámolási osztályának munkatársaként lelkesen részt vett a Csepeli Munkásotthon színjátszócsoportjában, egy ottani szerepe kapcsán huszonévesen felfedezték, így mégis elkezdhette tanulmányait a színművészeti főiskolán. Mivel munkahelyén nem engedélyezték számára a nappali egyetemi képzést, átiratkozott az esti rendezői szakra, amely mellett a magyar szakot is elvégezte. 1950-ben igazolt a Magyar Rádió akkor létrejövő stúdióosztályára, ahol a gyakorlatban sajátíthatta el a rendezői mesterség csínját-bínját. A gyermekként vágyott, gyakran azonban kiszolgáltatott színészet helyett megtalálta valódi hivatását, hiszen mindig a komplex ötlet, a kerek egész, és nem csupán egyetlen szerep megvalósítása foglalkoztatta.
Az 1957-ben alakuló új médium, a Magyar Televízió izgalmas kihívást tartogatott számára. A lehetőségek tárháza nyílt meg az első fecskéknek, akiknek a hőskorban sokféle feladatban kellett helyt állniuk. A tévéjátékok legendás rendezőjeként ismert Zsurzs Éva Várkonyi Zoltánnal közösen rendezte az első tévéjátékot, ám kezdetben közvetítéseket, riportműsorokat és szilveszteri műsorokat is készített. Az 1957. május 1-jétől heti három napon rendszeres adást sugárzó televízió műsorrendjének kidolgozásában is részt vett; két napon filmeket, egy napon pedig sportműsorokat vagy színházi közvetítéseket sugároztak. Hogy ötletet merítsenek a külföldi tévés adásokból, állítólag hegyet és fát is megmásztak kollégáival, hiszen a külföldi tévéműsorok átvevőállomása a Gerecse hegyen volt.
Zsurzs Éva már kezdettől kitűnt színészközpontúságával, és irodalmi alapanyagot is remek érzékkel választott filmes adaptációihoz. Felelősséggel vallotta, hogy a televízió, a tömegek médiuma köteles megismertetni az értékes és fontos irodalmi műveket a nagyközönséggel. A Magyar Televízió főrendezőjeként és egyik legjelentősebb egyéniségeként parádés szereposztással és különös érzékenységgel rendezett közel félszáz tévéfilmet, melyek bemutatásukkor több mint hárommillió nézőt szegeztek a képernyők elé, és melyek többsége a mai napig népszerű. Az Abigél vagy A koppányi aga testamentuma generációk kedvencévé vált, akárcsak az első színes magyar sorozat, A fekete város, vagy A névtelen vár. Zsurzs Éva kétszer nyert Monte-Carlóban Arany Nimfa-díjat (a Nő a barakkban és az Epeiosz-akció című filmekért), Barbárok című filmjével pedig az Alexandria Nemzetközi Filmfesztivál első díját hozta el.
Legendás határozottságára utal, hogy gyártásvezetői gyakran emlegették úgy, mint „az egyetlen férfi a stábban”. Karakánsággal párosuló humanizmusa, valamint szeretetteli, megértő, empatikus lénye kiemelkedő rendezőegyéniséggé avatták, akinek alapvető elve volt egymás megbecsülése. „Lehet, hogy ez női mondanivalónak tűnik, de hadd mondjam meg, hogy nem hiszem, hogy női mondanivaló. Kicsi gyerekkortól kell elkezdeni ezt, hogy az ember az embert meg tudja becsülni.” – nyilatkozta 1969-ben.
A televíziós rendezés nehéz és felelősségteljes műfajának mesternőjét az irodalmi hűség és a műfaji komplexitás mellett az emberi kapcsolatok hiteles ábrázolása ugyanúgy izgatta. Egyedülálló életműve magyar és külföldi, klasszikus és kortárs műveket egyaránt tartalmaz.
Zsurzs Éva centenáriumának alkalmából a Nemzeti Archívum műsorválogatással tiszteleg a rendező előtt, melyet ide kattintva érhetnek el:
https://nemzetiarchivum.hu/m3/open?collection=M3-WnN1cnpzIMOJdsOhcmEgZW1sw6lrZXrDvG5r
A Nemzeti Fotótár képei Zsurzs Éva számos emberi és forgatási pillanatát is megörökítették. Nézzék meg válogatásunkat!
A lapozgatóban látható képek:
- Zsurzs Éva rendezésében tévéjáték készül Krúdy novelláiból. (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Koccintás Czabarka György operatőrrel (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Az Abigél forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)
- Forgatás terepen Bodrogi Gyulával (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Lázár Mária színésznővel munka közben (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Tévéfilmes megbeszélés Horváth Ferenccel (MTI Fotó: Tormai Andor)
- Forog a felvétel Dajka Margittal. (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Instrukció (MTI Fotó: Lippay Ágnes)
- Psota Irén Vallomás című portréfilmjének forgatásán (MTI Fotó: Lippay Ágnes)
- Shakespeare Ahogy tetszik című darabjának rádiófelvételén (MTI Fotó: Farkas Tamás)
- Zsurzs-féle jelenetbeállítás (MTI Fotó: Szabó Róbert)
- Forog… (MTI Fotó: Szabó Róbert)
- Külső forgatáson, 1984-ben (MTI Fotó: Szabó Róbert)
Borítókép: Zsurzs Éva és munkatársai a Különös házasság című tévéfilm forgatásán Készítette: Szabó Róbert. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.