128 éves az újkori olimpia

Július 27-től beindul a nagyüzem: az M4 Sport mellett az M4 Sport+ is szinte kizárólagos olimpiai csatornává válik, így szimultán szurkolhatnak a magyarok a sportolókért. Ezzel azonban még korántsem ért véget a közmédia olimpiai műsorfolyama, hiszen az m4sport.hu-n további öt digitális csatornán lehet majd élőben látni azokat az eseményeket, amelyek a két csatornára nem, vagy csak részben kerültek be. Ezek regisztrációhoz nem kötött, ingyenesen nézhető adások. Az M4 Sport a magyar olimpiai csapat hivatalos otthonaként folyamatosan mutatta az ötkarikás sportágak legfontosabb magyar eseményeit, így a legfelkészültebb kommentátorok, szakkommentátorok tolmácsolásában élvezhetik majd a párizsi játékok minden percét.

A Kossuth Rádió ezúttal is élőben közvetíti a magyar érdekeltségű versenyeket, Irány Párizs című rendkívüli műsoruk pedig reggel 9-től 23 óráig tart. A június 14-én elindult Nemzeti Sportrádióban is minden részletre kiterjedően közvetítik a történéseket. A közmédia sportrádiója Budapesten az FM 105.9-en valamint mobil alkalmazáson keresztül érhető el. Szintén érdemes lesz az m4sport.hu valamint a nemzetisport.hu dedikált internetes, valamint közösségi felületeit is követni, hiszen számtalan magyar érdekeltségű, színfalak mögötti tartalommal, valamint összefoglalókkal várják a sportrajongókat. A Nemzeti Archívumban pedig ebből az alkalomból egy kis történelmi kitekintéssel és fotóválogatással készültünk olvasóinknak.

Az alábbi galériánkban szöuli aranyérmeseinkről tekinthetnek meg fotókat, amelyek a képek melletti nyíllal lapozhatók:

1. Darnyi Tamás, a 200 m-es vegyesúszás olimpiai bajnoka (MTI Fotó: Németh Ferenc)
2. Az aranyérmes öttusacsapat (MTI Fotó: Németh Ferenc)
3. Sike András birkózó (MTI Fotó: Németh Ferenc)
4. Szabó József, a 200 m-es mellúszás győztese (MTI Fotó: Németh Ferenc)
5. Darnyi Tamás, a 400 m-es vegyesúszás győztese (MTI Fotó: Németh Ferenc)
6. Egerszegi Krisztina, a 200 m-es hátúszás olimpiai bajnoka (MTI Fotó: Németh Ferenc)
7. A szöuli olimpiai bajnok kardcsapat (MTI Fotó: Németh Ferenc)
8. A K-1 500 m-es versenyszámának 1988-as olimpiai bajnoka, Gyulay Zsolt (MTI Fotó: Németh Ferenc)
9. Az olimpiai bajnok aranyérmes férfi kajak négyes (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Írásunkban a korábbi magyar olimpiai szereplésekre is emlékezünk. Az olimpiatörténeti érdekességek mellett – például, hogy kezdetben nők nem indulhattak a versenyeken – cikkünkből kiderül, ki a legidősebb élő olimpiai bajnok, melyik magyar sportoló dicsekedhet a legtöbb éremmel, infografikák segítségével pedig vizuálisan is megjelennek az eredmények olimpiákra lebontva. Emellett olyan fotósok képein jelennek meg az olimpiai készülődés, illetve a küzdelmek ikonikus pillanatai, mint például Bojár Sándor, Vigovszki Ferenc vagy Pálfai Gábor. 

Az infografikákból több témában is érdekes információkhoz juthatnak, akik végigelemzik a képeket, például kiderül, melyek voltak magyar szempontból a legsikeresebb olimpiai játékok, melyek a jellegzetes sikersportágaink, vagy kik a legeredményesebb versenyzők. Nézzék meg a cikket a nemzetiarchivum.hu oldalán, és böngésszenek a Fotóarchívum olimpiai és egyéb témájú felvételei között. 

A következőkben egy rövid áttekintést olvashatnak a nemzetközi és magyar olimpiatörténet érdekességeiről.

Az olimpia újjáélesztésének ötlete báró Pierre de Coubertin francia pedagógus-történésznek köszönhető. Kezdeményezésére 1894. június 16-án Párizsban, a Sorbonne nagytermében összeült egy nemzetközi kongresszus, akik elfogadták azt a javaslatot, mely szerint 1896-ban a régmúlt időkre tekintettel Görögországra bízzák az első modern olimpiai verseny lebonyolítását. Coubertin athéni látogatása során azonban meglepetten tapasztalta, hogy az ország – pénzügyi nehézségei végett – aligha tudná megrendezni a versenyt. Így arra gondolt, hogy ha már Magyarországon millenniumi kiállítás lesz, akkor miért ne rendezhetné meg inkább Budapest a játékokat.

Alábbi galériánkban a készülődés és az érkezés pillanatait láthatják. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható:

1. A női tornászválogatott tagjai indulnak a müncheni olimpiára (MTI Fotó: Vigovszki Ferenc)
2. Az első helyezett labdarúgó csapat tagjai (MTI Fotó: Petrovits László)
3. A XVIII. nyári olimpiáról hazatért aranyérmes női tőrcsapat (MTI Fotó: Pálfai Gábor)
4. Madarász Csilla és Boros Katalin úszók (MTI Fotó: Mikó László)
5. Az Olimpiai Bizottság luxuskivitelű autóbusza (MTI Fotó: Petrovits László)
6. A melbourne-i olimpiára szállítják az evezős versenyzők kenuit (MTI Fotó: Bojár Sándor)
7. A XV. nyári olimpiára induló kajak-kenu válogatott tagjai (MTI Fotó: Tóth László)
8. Az olimpiai aranyérmes labdarúgócsapat hazaérkezése (MTI Fotó: Petrovits László)
9. Dr. Kamuti Jenő vívó gyermekeivel (MTI Fotó: Kovács Gyula)

 

Coubertin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke levelet intézett Kemény Ferenc nyugalmazott századoshoz, az egri reáliskola igazgatójához, hogy érdeklődje meg a magyar kormánynál a rendezési szándékot. Az akkori kultuszminiszter elutasító nyilatkozatott tett, így Keménynek sajnos nem sikerült meggyőznie az illetékeseket, hogy a millenniumunkkal egy időben induljon el az ókori olimpia felújításának dicsősége.

Alábbi galériánkban a különböző sportágakból láthatnak egy összeállítást. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható: 

1. A XX. nyári olimpia Münchenben (MTI Fotó: Petrovits László)
2. A Novák testvérek edzése (MTI Fotó/MAFIRT: Rév Miklós)
3. Csák Ibolya atléta az 1936-os berlini olimpián (MTI Fotó)
4. Toronyugrás a Margitszigeti Sportuszodában (MTI Fotó: Farkas Tamás)
5. Dr. Móna István, az öttusa csapat tagja a mexikói olimpián (MTI Fotó: Baracs Dénes)
6. Kurzweil Márton díjugrató Adorján nevű lován gyakorol (MTI Fotó: Bojár Sándor)
7. Vitorlázás a viharos Balatonon (MTI Fotó: Bara István)
8. Barátságos mérkőzés a Népstadionban (MTI Fotó/Magyar Fotó: Bojár Sándor)
9. Simkó Imre sportlövő az olimpiára készül (MTI Fotó: Petrovits László)
10. Pintér Magda íjász (MTI Fotó: Petrovits László)
11. Polyák Imre olimpiai bajnok birkózó (MTI Fotó: Petrovits László)
12. Németh Sándor birkózó Moszkvában (MTI Fotó: Manek Attila)

Végül egy gazdag, adakozó kereskedő, Georgiosz Averoff pénzadományának köszönhetően teljes egészében márványból felépült a Panathinaiko stadion az egykori panathénaia ünnepségek helyszínén, és 1896. április 5–15. között Athénban útjára indult az újkori olimpiai versengés. Míg a párizsi kongresszuson 34 nemzet képviseltette magát, a versenyeken már csak 14 ország sportolói küzdöttek meg egymással. Érdekesség, hogy az angolokat egyáltalán nem izgatta a sportesemény, ezért nem is a legjobbjaikat nevezték.

Az alábbi galériánkban néhány olimpiai bajnokunkat láthatják. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható:

1. Nagy Tímea párbajtőröző győzelmi öröme, 2004, Athén (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
2. Csollány Szilveszter gyűrűgyakorlata, 1992, Barcelona (MTI Fotó)
3. Kolonics György aranyérmes lett kenu egyesben, 2000, Sydney (MTI Fotó)
4. Hosszú Katinka aranyérmes lett 100 méter háton, 2016, Rio de Janeiro (MTI Fotó: Illyés Tibor)
5. Ónodi Henrietta lóugrás gyakorlata közben, 1992, Barcelona (MTI Fotó)
6. Szilágyi Áron kardvívó, 2016, Rio de Janeiro (MTI Fotó: Kovács Tamás)
7. Risztov Éva úszó a 2012-es londoni nyári olimpiáról hazaérkezve (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
8. Kőbán Rita, Mészáros Erika, Czigány Kinga és Dónusz Éva kajakosok, 1992, Barcelona (MTI Fotó: Németh Ferenc)

A felújított, modern köntösbe öltöztetett rendezvény nem pusztán másolata volt az ókorinak, hiszen a divatjamúlt fegyverfutás vagy a kocsiversenyszám-összecsapás kikerült a programból, a népszerű, ma is kedvelt úszást és kerékpározást meg szerencsére megtartották. Kevesen tudják, hogy az I. Nyári Olimpiai Játékokon csak férfiak indulhattak, nőket ekkor még nem engedtek rajthoz állni. Összehasonlításként, míg 1896-ban 14 nemzet 241 sportolója 9 sportágban mérte össze tudását, addig legutoljára Tokióban már közel 12.000 fő, 207 ország versenyzője mérettette meg magát 37 sportágban.

Alábbi galériánkban az öröm pillanatait láthatják. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható:

1. Tordasi Ildikó tőrvívót dobálják a levegőbe csapattársai és sportvezetői, 1976, Montreal (MTI Fotó: Petrovits László) (MTI Fotó: Petrovits László)
2. Gyarmati Andrea úszó édeasanyjával, edzőjével (MTI Fotó: Petrovits László)
3. A férfi kézilabdacsapat öröme, 1988, Szöul (MTI Fotó: Németh Ferenc)
4. Madaras Norbert, Kis Gábor és Hosnyánszky Norbert a vízbe rántja Kemény Dénes szövetségi kapitányt a győzelem után, 2008, Peking (MTI Fotó: Illyés Tibor)
5. Vajda Attila kenus célba érkezése, 2004, Athén (MTI Fotó: Illyés Tibor)
6. Sors Tamás paralimpiai bajnok úszó, 2008, Peking (MTI Fotó: Kovács Tamás)
7. Igaly Diána sportlövő, 2000, Sydney (MTI Fotó: Földi Imre)
8. Pigniczki Krisztina, Mocsai Lajos szövetségi kapitány, Deli Rita, Rácz Mariann, Kökény Beatrix és Zsemberiné Simics Judit, a női kézilabda-válogatott tagjai, 2000, Sydney (MTI Fotó: llyés Tibor)
9. Kopasz Bálint kajakozó, 2021, Tokió (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Szintén nem köztudott, hogy 1896-ban és 1900-ban még nem osztottak aranyérmet. Athénban a győzteseket egy Zeuszt ábrázoló ezüstérmmel jutalmazták, a második helyezettek meg bronzmedált kaptak. Ezért Hajós Alfréd, minden idők olimpiai történetének legelső két „igazi” aranyérmét később kapta meg a 100 és 200 m gyorsúszásáért.

Alábbi galériánkban olimpiai életképeket láthatnak. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható:

1. Vívók készülnek a tokiói olimpiára (MTI Fotó: Petrovits László)
2. Novák Ilona olimpiai úszóbajnoknő oktatás közben (MTI Fotó)
3. Gyurka János, Oross Tibor és Marosi László kézilabdázók (MTI Fotó: Németh Ferenc)
4. Az olimpiára készülő evezős kormányos nyolcas (MTI Fotó: Petrovits László)
5. Papp László ökölvívó a balegyenest oktatja (MTI Fotó: Mikó László)
6. Fábián László és Martinek János öttusázók Szöulban (MTI Fotó: Németh Ferenc)
7. Dunai II. Antal labdarúgó olimpiai formaruhájának próbája (MTI Fotó: Hadas János)
8. Az olimpiai láng Magyarországon (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

Mindmáig a legtöbb, hét olimpiai aranyat nyert legendás sportolónk Gerevich Aladár vívó, aki hat nyári olimpián is részt vett 1932 és 1960 között. A nőknél a legtöbb, szám szerint hat aranyéremmel Kozák Danuta kajakozó büszkélkedhet. A világ legidősebb olimpiai bajnoka pedig a 103 éves Keleti Ágnes tornász, aki ötször állhatott fel a dobogó tetejére.

Az alábbi grafikákon Magyarország olimpiai bajnokainak a névsorát láthatják időrendi sorrendben. Az album a képek melletti nyilakkal lapozható:

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. A még digitalizálásra váró, sport vagy sporthoz kapcsolódó fotók száma több mint egymillió darab, amiből 16500 olimpia témájú felvétel.

128 év alatt, a nyári és téli olimpiai játékokon sportolóink 184 arany-, 158 ezüst-, és 183 bronzérmet gyűjtöttek. Párizsban most 178 sportoló képviseli Magyarországot, és hogy érmeink száma mennyivel fog növekedni, az augusztus 11-én kiderül.

Borítókép: Athén, 2004. augusztus 29. Az olimpiai bajnok magyar válogatott tagjai ünnepelnek a férfi vízilabdatorna eredményhirdetésén a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon. Készítette: Illyés Tibor, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: D__YT20040829144