A kenu magyar királya
Ma lenne 75 éves a természetimádó, fair play-díjas sportember, Wichmann Tamás, aki a kenuzás mellett imádott főzni, jókat enni, és énekes-gitáros játékával szórakoztatni.
Karakter
Ecseri Judit | 2023.02.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai második, egyszeres olimpiai harmadik, és harminchétszeres magyar bajnok volt. A Budapesten született sportember egy 1945-ös robbantás következtében korán elveszítette bátyját. A sors fintora, hogy rá tíz évre a sportolót is baleset érte. Elütötte egy rendőrautó, melynek következtében súlyosan megsérült a csípője, bokája, medencecsontja és a koponyája. Újra meg kellett tanulnia járni, de nem adta fel a nagy fájdalmakkal járó küzdelmet. Ökölvívóedzésekbe kezdett, hogy megerősítse a lábát. Végül annyira jól sikerült a felépülése, hogy két év elteltével már nem volt szüksége járógépre.
Nagyon mélyről ért fel a csúcsra. „Én a példát megmutattam, tehát a versenyzés során, a felkészülések során azzal, hogy egy beteg gyerekből valahogy kiépült egy versenyző, aki aztán két évtizeden keresztül tudott az élvonalban ottmaradni.”
A 70-es évek egyik legnépszerűbb sportembere a vendéglátó szakma ifjú mestere országos vetélkedő második helyezése címmel is büszkélkedhetett. A főváros első alternatív bisztrójának megnyitása az ő nevéhez fűződik, ahol 32 éven át főzött és zenéjével szórakoztatta a vendégeit. Szívesen jártak hozzá fiatal balettosok, zeneakadémisták, színinövendékek, Wichmann elmondása szerint menedékhely volt a magyar értelmiség számára.
1978-ban kiérdemelte az UNESCO Fair Play-díját is, miután korábbi riválisának segített a felkészülésben, akivel nap, mint nap együtt edzettek, egymást inspirálva lapátoltak. A közös gyakorlás aztán annyira jól sikerült, hogy a jugoszláv Matija Ljubek a belgrádi világbajnokságon le is győzte Wichmannt.
„Egy sportágat tudtam képviselni sikerrel. Arra nagyon büszke voltam, hogy a magyar kajak-kenu sportágnak lehettem egy jelképe. Tehát a kenuban, azért, ha most is a sportágról van szó, azok között emlegetnek, akikre még emlékeznek.” – vallotta egyszer pályafutásáról.
Az olimpiai dobogó tetejére nem állhatott fel, pedig négyszer is próbálkozott. A moszkvai olimpián az 1000 méteres távon őt tartották a csapat legesélyesebb indulójának, azonban nem sokkal a rajt után mindenki megdöbbenésére feladta a versenyt. Maga sem tudta később megmagyarázni, hogy mit történt. Hogy végül mi lett a meg nem nyert olimpiai aranyeremével, arról így nyilatkozott: „Nem nyelte le a Duna, állandóan ugyanúgy belekönnyezem a bánatom a vízbe.”
Hihetetlen, de 61 évesen ismét dobogóra állhatott, miután a sárkányhajó-válogatottal világbajnoki ezüstérmet nyert. Emlékét az MTK labdarúgócsapat Hidegkúti Nándor Stadionjának róla elnevezett 5-ös kapuja őrzi.
Borítókép: A duisburgi világbajnokság győzteseként Készítette: Pálfai Gábor, tulajdonos: MTI Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-882828
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„Sugaras optimizmussal vagyok megáldva”
Nyolcvanéves Kovács István színész-rendező, aki pályája kezdetétől többnyire romantikus hősöket alakított filmen és színpadon egyaránt.
„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” 100 éve született Romhányi József
Éleslátása, zenei érzéke, nyelvi ötletei utolérhetetlenek. A 100 éve született Romhányi József életműve előtt a költészettől idegenkedők is levett kalappal állnak.
„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.
Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.
Küldetése a zene
Köszöntjük a 85 éves Juhász Előd zenetörténészt, akinek neve egybeforrt a Zenebutikkal, pedig gazdag pályájának ez csupán egyetlen állomása volt.