A költő, író, műfordító és irodalomtudós éjjel dolgozott, mert akkor volt egyben hosszú nyugalmas ideje a munkára. Szerette is, mert így látta a beköszöntő estét, éjszakát és hajnalt is. Versei sokféle módon keletkeztek, születésükről ezt mondta: „Megjelenik csak egy puszta sejtelem, amit valamiképpen szavakkal követni kell.” Magát kísérletezőnek vallotta, valamiféle átmenetnek a költő és a kutató között. Szóteremtő versei kisded korunktól kísérnek mindannyiunkat. Olyan ő, mint egy közös nevező, aki ugyanakkor barbár forradalmár is.
Költészete nemcsak ráépült a klasszikusokra, hanem vissza-visszatérve meg is tudott szólalni az elődök nyelvén, gyakorlatilag bárkinek a nyelvén. Tökéletesen alkalmazta azokat a hangtani és szótani vívmányokat, amelyeket a régebbi korok mesterei már felfedeztek. Főneveket használt igeként és igéket főnévként. Halandzsaverseket írt, amelyek jelentés nélküli szavakkal, pusztán hangzásukkal fejezték ki mondandójukat. Sem olyan mondatforma nincs a magyar nyelvben, sem olyan versforma, amellyel ne dolgozott volna. Felesége, Károlyi Amy szintén elismert, sikeres költő és műfordító volt. Weöres Sándor, az utolérhetetlen nyelvzsonglőr csodás verseivel örökre beírta nevét a magyar irodalom halhatatlanjai közé.
Június 22-én, csütörtökön a Weöres Sándor című portréfilmmel, a Századfordító magyarok sorozat Weöres Sándorról szóló részével, illetve a Vers mindenkinek - Weöres Sándor: Ki minek gondol... - Tíz lépcső című műsorral emlékezünk a költőre az m3.hu-n. Tartsanak velünk!
Borítókép: Weöres Sándor költő otthonában a könyvespolc előtt. MTI Fotó: Zinner Erzsébet, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-830418
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.