Virágvasárnap már a nevével is hirdeti, hogy ezen az ünnepen a növényi szimbolika fontos szerepet kap. Latinul az ünnep neve Dominica palmarum, azaz pálmavasárnap, utalva az evangéliumi történetre: Jézus bevonulására Jeruzsálembe. Az elnevezésből az is kiderül, hogy ez egy örömteli ünnep, hiszen az emberek pálmaágakat lengettek és dicsőítették a városba érkező „messiás királyt”. Mivel a kontinentális éghajlaton a fűzfa virágzik húsvét előtt kora tavasszal, így barkaágak helyettesítik a pálmát a virágvasárnapi körmeneten. A barkaszentelés a virágvasárnapi liturgia fontos része, és egyben az ünnepek folytonosságának egyik záloga is, hiszen az első nagyböjti napon, hamvazószerdán az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a pap a hívek homlokára.
Számos vidéken már a barka begyűjtéséhez is különleges rítusok kötődnek: általában fiatal lányok és fiúk közösen gyűjtik, majd énekszóval viszik be a templomba a barkaszentelésre. A szentelt barkához további hiedelmek, babonák is kapcsolódnak: rontás ellen, gyógyításra, viharkárok elhárítására tartották a háznál, gyakran szentkép mögé tűzve. Érdekesség, hogy a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű gyermekdal eredetileg a lányok virágvasárnapi zöldágazásának volt a része, ami a tavasz behozatalát jelképezte a faluba. A néphiedelem szerint virágvasárnap táján érdemes elvetni a virágmagvakat is, amelyekből így szebb, illatosabb növények hajtanak ki. Virágvasárnapi szokás továbbá több palóc községben a kiszehajtás, vagyis a tél temetése. A lányok ilyenkor női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
A keresztény világ virágvasárnap arra emlékezik, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Szamárháton vonult be a városba, miközben az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett. Ennek nyomán az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. A 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi ünnepségek, a hívek magukkal hozott pálmaágait is megáldották ilyenkor. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység és a győzelem jelképe volt, de a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Ezzel párhuzamosan a barka puha, pamacsos virága a húsvéti bárány gyapját idézi, így mindkét növényi szimbólum egyszerre utal a szenvedés mellett az életre és az örömre.
Kedves Olvasók, tekintsék meg Nagyszombat délután 12.15-től a „Hangos Húsvét napján …” című ismeretterjesztő műsort az m3.hu-n!
Borítókép: Virágvasárnap Debrecenben. Készítette: Czeglédi Zsolt. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 337 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!