Százhúsz éve született Victor Vasarely

A magyar származású francia festő a tudományos alapokon nyugvó op-art irányzat máig legnagyobb hatású képviselője.

Cikksorozat: Skicc

2026.04.09
3 perc

A világszerte ismert művész Csiszár Győző néven született Pécsett 1906. április 9-én. Kétéves korában a család Budapestre költözött, és a kis Győző felvette apja nevét, így lett Vásárhelyi. Érettségi után először az orvosi karra járt, de pénz híján abbahagyta és egy gyógyszergyárban helyezkedett el segédkönyvelőként. Életében a fordulatot a magyar Bauhausszal és Bortnyik Sándorral való megismerkedése hozta el: húszévesen került a budapesti Műhely Akadémiára Bortnyik osztályába, ahol reklámgrafikát, tipográfiát és modern dizájnt tanult mesterétől. Első reklámterveit is ezekben az években készítette. A Bauhaus szellemisége mellett a konstruktivizmus és a holland De Stijl csoport neoplaszticista esztétikája inspirálta ebben az időben, amely a geometrikus absztrakció egyik ága. Saját hangjának, egyéni stílusának megtalálásához az vitte közelebb, hogy 1930-ban megnyert egy grafikai pályázatot és eljutott Párizsba, ahol aztán tizenöt évig reklámgrafikusként és illusztrátorként dolgozott. Még megérkezése évében házasságot kötött Spinner Klára iparművésszel, akitől két fia született. 

A Vasarely által tervezett és kézjegyével ellátott leintő zászló a Hungaroringen (MTI Fotó: Soós Lajos)

A francia nagyközönségnek 1944-ben mutatkozott be a Galerie Denise René első kiállításán, Vasarely rajzai és grafikai kompozíciói címmel. Három év elteltével optikai hatású, figuratív munkáit nonfiguratív művek váltották föl. Vasarely belekezd a térlátással, a mélységérzékeléssel kapcsolatos kutatásaiba. Életműve párhuzamosan halad a modern látáskutatással. Az általa kifejlesztett op-art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán, színek és formák permutációján alapul. Vasarely képein az egyszerű mértani formák – körök, négyzetek, háromszögek, ellipszisek – a mélység és mozgás látszatát keltik. A sík felületek játékával optikai úton ugyanis elérhető a plaszticitás: a néző úgy érzékeli, mintha a képmezőből kilépő térbeli alakzatokat szemlélne. Vasarely művészete hamarosan hódító útra indult: 1965-ben valódi szenzációt keltett a New York-i MoMA-ban nyílt The Responsive Eye című op-art-kiállítás, amelyen két korai műve, a Sakktábla és a Zebrák is szerepelt.

Vasarely Cheyt-Stri-F című, 1975-ben készült képe (MTI Fotó: Javier Lizon)

Festészetében 1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra, valamint a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát, ezzel új, a modern építészet acél, üveg és vasbeton elemeihez illő ornamentikát hozva létre. Programja nemcsak esztétikai, hanem egyben etikai jellegű is volt: a művészet széles társadalmi rétegekhez való eljuttatását tűzte ki célul. A változatos burkolóanyagokkal kialakított „sokszínű város” volt az eszménye, a modern élet méltó környezetét akarta megteremteni, olyan művészetet, amely nagyobb műveltség nélkül is értékelhető. A 20. századot a sokszorosított, bárki által hozzáférhető és megvásárolható műalkotások időszakának látta a korábbi, egyedi és már-már kultikus státuszú műalkotások uralta korszakokkal szemben. Op-art művei eleinte meghökkentették a nézőket, ám az 1950-es évektől nagy sikerük volt, kifejezési formái a vizuális köznyelv megkerülhetetlen részeivé váltak, térhatású művei azóta is a világ számos városának tereit és épületeit díszítik. 

Op-art füldíszt és gyűrűt visel Pogány Klára manöken (MTI Fotó: Bara István)

Az 1970-es években a pécsi Zsolnay gyárral is együttműködött: teáskészletet, vázákat, kaspókat, poharakat és tálcákat készített. Az ő műve látható David Bowie legendás, 1969-es „Space Oddity” albumának borítóján. Ő tervezte a Renault rombuszalakú logóját 1972-ben, egyik plakátja a müncheni olimpiát hirdette és részt vett a sportesemény logójának megtervezésében. Érdekesség, hogy az ő munkája az első, 1986-os magyarországi Forma–1-es futamot leintő jellegzetes fekete-fehér kockás zászló is.

1959-ben francia állampolgárságot kapott. 1964-ben elnyerte a Guggenheim-díjat, majd a következő évben a Sao Paulo-i biennálé fődíját. 1981-ben megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. A francia főváros híres kortárs kiállítócsarnokában, a Beaubourg-központban látható az általa alkotott óriási Pompidou-portré. 1970-ben nyílt meg első múzeuma a dél-franciaországi Gordes-ban. Egy évvel később Aix-en-Provence mellett új, modern épületben jött létre a Vasarely Alapítvány. New Yorkban 1978-ban, Oslóban 1982-ban létesült Vasarely központ.

A dél-franciaországi Aix-en-Provence Vasarely-múzeuma (MTI Fotó: Sebastien Nogier)

1961-ben Kassák Lajossal közösen rendezett kiállítást Párizsban, de a hazai művészeti életbe csak 8 évre rá, műcsarnoki kiállításával tört be. Hamarosan Pécs díszpolgára lett, ahol 1976-ban nyílt múzeuma. 1982-ben mintegy 400 alkotását Magyarországnak ajándékozta. Az óbudai Zichy-kastély melléképületében nyílt múzeuma 1987-ben. Egyik kompozícióját, a Geometrikus képet a Déli pályaudvar aluljárójában avatták fel, a Jel című pécsi szabadtéri kerámia művét 2006-ban újították fel. 

1996-ban, kilencvenedik születésnapja alkalmából a Le Figaro napilapnak adott interjúban így vallott: „Az volt az ambícióm, hogy olyan művészetet teremtsek, amelyet mindenki megcsodálhat – anélkül, hogy ehhez feltétlenül ismernie kellene a kultúrát.” Vasarely 1997. március 15-én hunyt el Párizsban, sírja a franciaországi Annet-sur-Marne-ban van.

Jel-Szobor című művének felújítása Pécsett (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

Korábbi, művészetről vallott nézeteivel szemben – ironikus módon – nagyszabású és sikeres aukciók, múzeumi gyűjtemények egész sora bizonyítja, hogy a Vasarely-életműben idővel éppen az általa túlértékeltnek tartott eredetiség értékelődött fel, miközben művei – már csak a kommersz fogyasztói kultúra logikájából adódóan is – kiszorultak a hétköznapi divatból. Az elmúlt tíz évben műveit összesen több mint 20 milliárd forintért adták el hazai és nemzetközi aukciókon. Altaï III című festménye 2010-ben 565 250 fontért kelt el a Sotheby′s aukcióján. A legdrágább magyar képzőművészek 2021-es listáját Vasarely Hantai Simonnal közösen vezette. 

Sakk című, 1938-ban készült alkotása a felújított pécsi Vasarely Múzeumban (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

2019-ben Vasarely regényes évszázada címmel könyv jelent meg róla. Ugyanabban az évben Párizsban, 2023-ban Szöulban rendeztek életmű-kiállítást munkáiból. 2025-ben jelent meg a Vasarely Múzeum Budapest Vasarely A-Z című online kiadványa, amely a gyűjteményen keresztül nyújt betekintést munkásságába. Idén születésének 120., valamint a munkáit kiállító pécsi múzeum megnyitásának 50. évfordulója alkalmából rendeznek programokat Pécsett. A Szépművészeti Múzeumban május 15-én nyílik meg a Vasarely 120 című átfogó, retrospektív kiállítás, amely augusztus közepéig lesz megtekinthető. 

Kedves Olvasók, tekintsék meg a Vasarely portré - Egy óra Victor Vasarelyvel című műsort április 9-én délután három órától az m3.hu-n!

A Nemzeti Archívum legkorábban létrejött gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait, amelynek segítségével a fenti írás létrejött, itt olvashatják: https://nemzetiarchivum.hu/news_archive

Borítókép: Vasarely látogatása a pécsi Vasarely Múzeumban Készítette: Tóth E. Sándor Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 338 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!