Verkli – amit „szívvel kell tekerni”
Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.
Múltidő
2021.04.18 | olvasási idő: kb. 3 perc
Abban a pillanatban, amikor a természetrajzi teremben befejeződött a kémiai kísérlet, „megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak vége szakadt. Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi napon, s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám magyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott, s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban mosolyogtak is rajta.”
A sokszor kerekekre szerelt, mechanikus zeneszerszámot szekrényre emlékeztető faburkolattal látták el, hogy megóvják az időjárás viszontagságaitól. Forgatható karral működtették, melynek tekerésével a verklis levegőt továbbított a fújtatókba, s ugyanakkor egy fémbütykökkel ellátott forgó hengert is működtetett. Az apró fémszögek hol ezeket, hol azokat a sípokat szólaltatták meg. A mechanikai egymásutániságot az összeverődő közönség fülbemászó dallamként érzékelte, és aprópénzzel jutalmazta.
A verkli szó 1838-ban tűnt fel a magyar nyelvben, átvétel a bécsi németből. Nem kell ahhoz nyelvésznek lenni, hogy az önkéntelen szófejtés során a munka jelentésű német Werk szóra gyanakodjunk, s valóban: annak kicsinyítő képzős változata, a Werkel az, amelynek a magyar szó fogantatását köszönheti. A zenélő utcai szerszámok megnevezésére ugyan szép számmal akadtak versenytársai – kintorna, hangolya, sípláda –, de a XIX. század végére a verkli vitathatatlanul győztesként került ki a küzdelemből.
Manapság nagy divatja van annak, hogy feltérképezik a városok hangtájait. A mozgalom Kanadából ered, és nem zenészek, hanem többnyire építészek rögzítik egy-egy metropolisz jellegzetes hangjait. A verkliszó dokumentálása azonban ma már inkább az akusztikus régészet – mert ilyen is van! – feladata. A verklisek a II. világháború után megfogyatkoztak a főváros utcáin, de még a hetvenes-nyolcvanas években is fel-feltűntek az utcákon, olykor még a lakótelepek szalagházainak oldalában is felcsendült a verkli muzsikája.
A verkli szó másodlagos jelentése a szakadatlanul ugyanúgy ismétlődő munka vagy más lélekölő tevékenység. Szabó Lőrinc a Tücsökzene című versciklusának egyik darabjában kissé fásultan állapította meg: „Közben háború és hétköznapok. / Könyvek. Szerelem. A verkli forog.” A verkliről mégsem ez ötlik eszűnkbe, hanem az, ahogy Bilicsi Tivadar énekelte Darvas Szilárd és Tamássy Zdenko szerzeményét:
Nem wurlitzer a verkli,
Ezt szívvel kell tekerni!
Tralallala, tralallala
Szívvel kell tekerni!
Borítókép: Budapest, 1957. február 19. Verklis a Váci utcában. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Friedmann Endre. Azonosító: MTI-FOTO-794391
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
"Zenebohóc szerettem volna lenni..."
...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.
Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla
A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.
Akiben a Kaláka és a Beatles együtt él: Mikó István, az örökifjú komédiás
A Jászai Mari-díjas színész, zenész, rendező, volt színházigazgató immáron hetvenéves, de ma is játszik, bolondozik, énekel és rendez. (Videóval!)
Tündöklő tehetség
75. születésnapján köszöntjük Perényi Miklós gordonkaművészt, aki már hétévesen a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt.