Az ország első vasútvonalának átadása óta eltelt 180 évben a hazai kötöttpályás közlekedés számos változáson ment keresztül. Az idei vasutasnapon ezeket vesszük végig. Az első, Pestet Váccal összekötő sínpár még nem állami, hanem főként nemzetközi tőkéből épült magánbefektetés volt. Nem csoda, hiszen a vasútépítés akkoriban nagy üzletnek ígérkezett.
Az új közlekedési forma alapjaiban formálta át a mindennapokat: a vasúttal nemcsak gyorsabban, de sokkal olcsóbban is lehetett utazni: a 10-12 krajcárba kerülő első menetjegyekért cserébe a szerelvény akár több mint 30 km/h-s sebességgel is haladhatott.
A 19. század második felében nemcsak hazánkban, de az egész kontinensen tombolt a vasútépítési láz. A világháború és az azt követő trianoni döntés aztán darabokra szaggatta a reformkor óta felépített, Galíciától egészen Fiuméig érő, fejlett vasúthálózatot. Az időközben létrejövő Magyar Királyi Államvasutak ráadásul a vonalakkal együtt a járművei jelentős részét is elvesztette. A hazai mozdonygyártás viszont még ezzel a negatív örökséggel együtt is komoly nemzetközi hírnévre tudott szert tenni. Kandó Kálmán fázisváltós villanymozdonya, mellyel a magyar mérnök a világ első nagyvasúti villamosvontatási rendszerét alkotta meg, az országot a vasúti fejlesztések élvonalába repítette a két háború közötti időszakban.
A magyar mozdonygyártás világhírűvé vált, ez pedig megrendelésekben is megnyilvánult: Európa több fontos vonalán magyar mozdonyok szolgáltak.
A második világháborúban a magyar vasutat ismét katasztrofális károk érték. A rombolást követően az utas- és áruforgalom azonban gyorsan növekedett, és hamar meghaladta a világégés előtti szintet. A magyar vasutasok megfeszített munkájára volt szükség, hogy az ország ekkor is mozgásban maradjon.
Vasutasnapot is ekkoriban, 1951 augusztusában rendeztek először a közelgő őszi szállítási csúcsforgalomra való felkészülésként.
A megnövekedett igények kiszolgálására az 1960-as években rohamos villamosítás kezdődött, melynek hatására a gőzmozdonyok fokozatosan ugyan, de végül végképp kiszorultak a használatból.
Az 1980-as évek eleje óta a MÁV állományában már kizárólag dízel és villamos vontatású szerelvények közlekednek.
Ez alól persze kivételt képeznek azok a füstös-füttyös nosztalgiajáratok, amelyek ma is minden vasúttal kapcsolatos rendezvény elengedhetetlen kellékei.
A vasutasnap idén július 11-én immár 76. alkalommal kerül megrendezésre. A magyar vasutasok szakmai ünnepe, melynek hagyományos programjai a tisztavatás és az adott év legjobban teljesítő dolgozóinak kitüntetése, arra is kiváló alkalom, hogy felelevenítsük a magyar vasút történetének kezdeteit.
Kedves Olvasók, tartsanak velünk egy rövid időutazásra, és nézzék meg a Magyar elsők című sorozatnak az első magyar vasútról szóló epizódját: https://s.mtva.hu/juP0DRHy
Borítókép: MÁV-forgalmista indulást jelez egy gőzmozdonynak (MTI Fotó: Révész Tamás)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 343 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!