Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

Karakter

2021.11.26 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az Iparművészeti Főiskolán grafikusként szerzett diplomát, tanulmányaival párhuzamosan a Színházi Magazin, a Délibáb, az Újság, a Tolnai Világlapja külső munkatársa volt. 1946-tól 1951-ig a Szabad Száj karikaturistája volt, fanyar humora, meglepő ötletei és sajátos alakábrázolása tette népszerűvé. 1951 és 1957 között a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió, majd a Pannónia Filmstúdió munkatársaként dolgozott, 1957-től a Ludas Matyi című élclap belső munkatársa volt.

A Ludas Matyi vicclap szerkesztőségében (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)

Barátja volt a magyar rajzfilmet megteremtő Macskássy Gyula rendező, akivel tervezőként, majd 1960-tól forgatókönyvíróként és társrendezőként működtek együtt. Első közös munkájuk, az 1951-ben készült „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” volt az első magyar rajz-játékfilm. A nagy sikerű „A ceruza és a radír” (1960) után következett a „Párbaj” (1961), amely a modern rajzfilm klasszikusává vált. Az első magyar rövidjátékfilmként nyert díjat a Cannes-i Filmfesztiválon (a zsűri különdíját), és a következő évben Oberhausenben is kitüntették.

Macskássy Gyula és Várnai György „Tíz deka halhatatlanság” (1967) című filmjük egyik képét vizsgálja (MTI Fotó: Molnár Edit)

Macskássy és Várnai álmodta meg az első magyar rajzfilmsorozatot, a „Petit”. A kisfiú alakja annyira elnyerte a közönség tetszését, hogy két széria is készült belőle, 1963-ban és 1967-ben. Várnai György keze munkáját dicséri a Gusztáv sorozat több része, valamint a Frakk, a macskák rémének 22 epizódja.

Irma néni, Szerénke, Lukrécia, Károly bácsi és Frakk (MTI Fotó)

Hősei dönteni képtelen emberek. A karikatúra műfajában nem pályázott könnyű sikerekre, sokféleképpen tudott nevettetni, de műveire leginkább mégis a fekete humor volt jellemző. Minél sötétebb volt az általa ábrázolt konfliktus, minél elképesztőbb a lerajzolt szituáció, annál „gyilkosabb” a humora. Mesterien mutatta be, hogy a nevetségest csak egy hajszál választja el a félelmetestől.

Jelenet a Gusztáv egeret fog című epizódból (MTI Fotó: Maár Mariann)

Az élet minden területén megtalálta az abszurd helyzetekben rejlő komikumot, amelyet epigrammaszerű tömörséggel, éles kritikával, ellenállhatatlan humorral rajzolt meg. Ezekből a rajzaiból nyújtott át jó néhányat olvasóinak az 1965-ben kiadott „Csendélet” című albumában. Reklámfilmeket is készített, számos kiállítása az országban, de Brüsszel, Krakkó, Montréal, és Nyugat-Berlin közönsége is megcsodálhatta rajzait.

Munkáját 1965-ben Balázs Béla-díjjal, 1967-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Várnai György 1991. november 12-én halt meg Budapesten. 1999-ben az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon emlékkiállítást rendeztek tiszteletére. A karikatúrakiállítás egyik látogatóját rajzolja éppen (MTI Fotó)

Borítókép: Budapest, 1964. április 3. Várnai György munka közben. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-846994

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A hatodik tusában is győztes

85. születésnapján köszöntjük a háromszoros olimpiai, valamint egyéniben és csapatban is ötszörös világbajnok Balczó András egykori öttusázót.

Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái

Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.

„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.