![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__ME19640403001.jpg)
Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született
A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.
Karakter
2021.11.26 | olvasási idő: kb. 2 perc
Az Iparművészeti Főiskolán grafikusként szerzett diplomát, tanulmányaival párhuzamosan a Színházi Magazin, a Délibáb, az Újság, a Tolnai Világlapja külső munkatársa volt. 1946-tól 1951-ig a Szabad Száj karikaturistája volt, fanyar humora, meglepő ötletei és sajátos alakábrázolása tette népszerűvé. 1951 és 1957 között a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió, majd a Pannónia Filmstúdió munkatársaként dolgozott, 1957-től a Ludas Matyi című élclap belső munkatársa volt.
Barátja volt a magyar rajzfilmet megteremtő Macskássy Gyula rendező, akivel tervezőként, majd 1960-tól forgatókönyvíróként és társrendezőként működtek együtt. Első közös munkájuk, az 1951-ben készült „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” volt az első magyar rajz-játékfilm. A nagy sikerű „A ceruza és a radír” (1960) után következett a „Párbaj” (1961), amely a modern rajzfilm klasszikusává vált. Az első magyar rövidjátékfilmként nyert díjat a Cannes-i Filmfesztiválon (a zsűri különdíját), és a következő évben Oberhausenben is kitüntették.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__ME19670119029.jpg)
Macskássy és Várnai álmodta meg az első magyar rajzfilmsorozatot, a „Petit”. A kisfiú alakja annyira elnyerte a közönség tetszését, hogy két széria is készült belőle, 1963-ban és 1967-ben. Várnai György keze munkáját dicséri a Gusztáv sorozat több része, valamint a Frakk, a macskák rémének 22 epizódja.
Hősei dönteni képtelen emberek. A karikatúra műfajában nem pályázott könnyű sikerekre, sokféleképpen tudott nevettetni, de műveire leginkább mégis a fekete humor volt jellemző. Minél sötétebb volt az általa ábrázolt konfliktus, minél elképesztőbb a lerajzolt szituáció, annál „gyilkosabb” a humora. Mesterien mutatta be, hogy a nevetségest csak egy hajszál választja el a félelmetestől.
Az élet minden területén megtalálta az abszurd helyzetekben rejlő komikumot, amelyet epigrammaszerű tömörséggel, éles kritikával, ellenállhatatlan humorral rajzolt meg. Ezekből a rajzaiból nyújtott át jó néhányat olvasóinak az 1965-ben kiadott „Csendélet” című albumában. Reklámfilmeket is készített, számos kiállítása az országban, de Brüsszel, Krakkó, Montréal, és Nyugat-Berlin közönsége is megcsodálhatta rajzait.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FMAFI19461112004_%281%29.jpg)
Borítókép: Budapest, 1964. április 3. Várnai György munka közben. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-846994
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”
Charlie Chaplin idézetével emlékeztetjük Önöket, hogy május első vasárnapján ünnepeljük a nevetés világnapját. Nézzék meg képválogatásunkat, mellyel segítünk mosolyt csalni az arcukra!
A legnagyobb szívű ember
„A fiatalok is imádták, ugyanúgy, ahogy az öregek, mindenki. Nem kell ennél több. Se, mint ember, se, mint színész.”– mondta Benedek Miklós Hollósi Frigyesről.
MÜSZI, FOKA és a többiek - KVÍZ!
Mindenkinek ismerős, akár évtizedek óta velünk élő mozaikszavak. De vajon tudjuk, hogyan szólnak kibontva?
Budapesti fények
130 éves a fővárosi villany: 1893. október 13-án kezdődött meg Budapesten a rendszeres áramszolgáltatás, aminek közmű jellegű kiépítése már 1892 óta zajlott.