Bonvivánból színészlegenda

Az 1922. szeptember 8-án Pécsett született színész mindig szerette a zenét és a színházat. 1945 előtt városi tisztviselőként dolgozott, de kiváló hallásának és kitartásának köszönhetően autodidakta módon megtanult hegedülni. Másik szenvedélye a természetjárás volt, a kettőt ötvözve gyakran járt ki a Mecsek lankáira zenélni. A háború befejeztével a Pécsi Nemzeti Színház kórusának lett a tagja és megkezdte tanulmányait a Színművészeti Főiskolán is. Csodálatos énekhangja hamar kiemelte a kórustagok közül, előbb kisebb énekes szerepeket kapott, kisvártatva pedig bonvivánszerepekben tündökölt. Az 1951-ben diplomázott művész pécsi sikereinek híre Budapestre is elért, 1962-ben a Petőfi Színház szerződtette, amely önálló musical és zenés színház volt. Tomanek számára az operettszerepek után a musicalek nem jelentettek akkora változást, a siker állandó társául szegődött. A kiugrást is ez a váltás hozta meg, ugyanis egy este Várkonyi Zoltán is a nézők közt ült. 1964-től az igazgató leszerződtette a csak erre a lehetőségre váró színészt a Vígszínházhoz. 

Pályája harmadik állomásán érte el kitűzött célját az ekkor már 43 éves művész, hiszen végre prózai darabokban bizonyíthatta tehetségét. Legendás szerepei voltak a Fizikusok című Dürrenmatt-drámában Einsteinként Darvas Iván és Várkonyi Zoltán oldalán, a Pesti Színház történetének egyik leghosszabb ideig játszott Furcsa pár című darabjában Félixeként Bárdy Györggyel, Csehov Ványa bácsijának Szerebrjakovjaként, valamint Weingarten A Nyár című színművének Félcseresznyéjeként. A színpadon maximalista színész a magánéletében is fegyelmezett volt, legendás pontosságát környezetétől is megkövetelte. Sokan ezért szigorú embernek gondolták, pedig nagyszerű humorérzékét a színpadon és azon kívül is többször bizonyította. Gyakran mondták róla, hogy olyan remek karakterszínész, hogy semmiképp nem fenyegette a beskatulyázás réme.

Filmezni 1961-ben kezdett, és többek közt olyan népszerű irodalmi adaptációkban láthatták a nézők, mint a Kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok és a Beszélő köntös. A televízióban sok egyéb mellett közkedvelt sorozatokban bukkant fel, mint az Őrjárat az égen, a Sólyom a sasfészekben vagy a Pirx kalandjai. Kellemes orgánuma számos szinkron- és rádiójáték-szerepet hozott számára. Fia, Tomanek Gábor az édesapa példáját követve szintén a színészetet választotta hivatásul. Hangjuk olyannyira hasonló, hogy a fiút szinkronszínészi karrierje kezdetén azzal gyanúsították, szándékosan utánozza sikeres édesapját. Később a hasonlóságot megpróbálták kiaknázni, például a Mézga család kalandjainak folytatásánál Tomanek Nándor egyik leghíresebb szinkronkaraktere, Máris szomszéd hangjául kérték fel fiát.

Tomanek későn indult karrierje sajnos korán véget ért, mert a nagyszerű művészt több súlyos betegség gyűrte le 1988. augusztus 4-én 65 éves korában, de a kiemelkedő tehetségű művész rövid életpályájával is fantasztikus örökséget hagyott hátra. Amennyiben további érdekességeket szeretnének megtudni a művészről, kattintsanak a születésének századik évfordulója alkalmából összeállított kvízünkre!

Tomanek Nándort az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n ma a Margarétás dal című sorozat első részében, augusztus 9-én pedig a Levelek Margitnak című tévéjátékban láthatják. A szabadon elérhető műsorok kínálatában Tomanek Nándor alakítását a Holtvágány  és a Volt egyszer egy színház… című tévéfilmekben, valamint a Körözés egy csütörtök körül és A fehér kór című tévéjátékokban élvezhetik. Tartsanak velünk!

Borítókép: Tomanek Nándor és Páger Antal MTI Fotó, Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-853041

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.