
Bonvivánból színészlegenda
A 35 éve távozott kétszeres Jászai Mari-díjas színészmesterre, Tomanek Nándorra emlékezünk, akinek pályája szokatlanul későn indult.
Karakter
2023.08.04 | olvasási idő: kb. 2 perc
Az 1922. szeptember 8-án Pécsett született színész mindig szerette a zenét és a színházat. 1945 előtt városi tisztviselőként dolgozott, de kiváló hallásának és kitartásának köszönhetően autodidakta módon megtanult hegedülni. Másik szenvedélye a természetjárás volt, a kettőt ötvözve gyakran járt ki a Mecsek lankáira zenélni. A háború befejeztével a Pécsi Nemzeti Színház kórusának lett a tagja és megkezdte tanulmányait a Színművészeti Főiskolán is. Csodálatos énekhangja hamar kiemelte a kórustagok közül, előbb kisebb énekes szerepeket kapott, kisvártatva pedig bonvivánszerepekben tündökölt. Az 1951-ben diplomázott művész pécsi sikereinek híre Budapestre is elért, 1962-ben a Petőfi Színház szerződtette, amely önálló musical és zenés színház volt. Tomanek számára az operettszerepek után a musicalek nem jelentettek akkora változást, a siker állandó társául szegődött. A kiugrást is ez a váltás hozta meg, ugyanis egy este Várkonyi Zoltán is a nézők közt ült. 1964-től az igazgató leszerződtette a csak erre a lehetőségre váró színészt a Vígszínházhoz.
Pályája harmadik állomásán érte el kitűzött célját az ekkor már 43 éves művész, hiszen végre prózai darabokban bizonyíthatta tehetségét. Legendás szerepei voltak a Fizikusok című Dürrenmatt-drámában Einsteinként Darvas Iván és Várkonyi Zoltán oldalán, a Pesti Színház történetének egyik leghosszabb ideig játszott Furcsa pár című darabjában Félixeként Bárdy Györggyel, Csehov Ványa bácsijának Szerebrjakovjaként, valamint Weingarten A Nyár című színművének Félcseresznyéjeként. A színpadon maximalista színész a magánéletében is fegyelmezett volt, legendás pontosságát környezetétől is megkövetelte. Sokan ezért szigorú embernek gondolták, pedig nagyszerű humorérzékét a színpadon és azon kívül is többször bizonyította. Gyakran mondták róla, hogy olyan remek karakterszínész, hogy semmiképp nem fenyegette a beskatulyázás réme.
Filmezni 1961-ben kezdett, és többek közt olyan népszerű irodalmi adaptációkban láthatták a nézők, mint a Kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok és a Beszélő köntös. A televízióban sok egyéb mellett közkedvelt sorozatokban bukkant fel, mint az Őrjárat az égen, a Sólyom a sasfészekben vagy a Pirx kalandjai. Kellemes orgánuma számos szinkron- és rádiójáték-szerepet hozott számára. Fia, Tomanek Gábor az édesapa példáját követve szintén a színészetet választotta hivatásul. Hangjuk olyannyira hasonló, hogy a fiút szinkronszínészi karrierje kezdetén azzal gyanúsították, szándékosan utánozza sikeres édesapját. Később a hasonlóságot megpróbálták kiaknázni, például a Mézga család kalandjainak folytatásánál Tomanek Nándor egyik leghíresebb szinkronkaraktere, Máris szomszéd hangjául kérték fel fiát.
Tomanek későn indult karrierje sajnos korán véget ért, mert a nagyszerű művészt több súlyos betegség gyűrte le 1988. augusztus 4-én 65 éves korában, de a kiemelkedő tehetségű művész rövid életpályájával is fantasztikus örökséget hagyott hátra. Amennyiben további érdekességeket szeretnének megtudni a művészről, kattintsanak a születésének századik évfordulója alkalmából összeállított kvízünkre!
Tomanek Nándort az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n ma a Margarétás dal című sorozat első részében, augusztus 9-én pedig a Levelek Margitnak című tévéjátékban láthatják. A szabadon elérhető műsorok kínálatában Tomanek Nándor alakítását a Holtvágány és a Volt egyszer egy színház… című tévéfilmekben, valamint a Körözés egy csütörtök körül és A fehér kór című tévéjátékokban élvezhetik. Tartsanak velünk!
Borítókép: Tomanek Nándor és Páger Antal MTI Fotó, Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-853041
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Schubert Éva, aki több nyelven volt képes mindent és mindenkit eljátszani
Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, dédapjának testvére vándorszínészkedett, Petőfivel együtt lépett fel Székesfehérvárott.
A nagy Caruso kis sikere Budapesten
1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?
Tolnay Klárira emlékezünk
25 éve távozott a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.
Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…
Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.