
Tolnay Klárira emlékezünk
25 éve távozott a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.
Kultúrsnack
2023.10.27 | olvasási idő: kb. 3 perc
A közönség nagy kedvence okos, művelt, közvetlen és őszinte asszony volt, aki több nyelven beszélt, műfordított, érdekelték a keleti filozófiák, a környezetvédelem és a világ dolgai. Az utolsó pillanatig a színpadon volt, élete végén is öt színdarabban játszott párhuzamosan, híresen jó memóriájával pályatársait is elkápráztatva. A nézők rendszerint állva tapsoltak a Klárikának becézett színésznőnek, akit a közönség különleges szeretete kísért több mint hat évtizedes pályafutása során. A két világháború közötti mozifilmek sztárja az 1940-es években írt tanulmányában lázadt a naiva szerepkörbe való beskatulyázás ellen, két évtizeddel később színházi lapban esdve kérte kedves közönségét, hogy „ne foglalkozzon annyit a színész magánéletével”. Privát életének kudarcait bölcsen beismerve még nagyobb alázattal és lelkesedéssel szolgálta a színpadot és egyedülálló ívű pályájával hálálta meg a publikum feléje irányuló figyelmét.
„Mi marad egy színészből az utókornak? A költő tolla, a szobrász ujja és a festő ecsetvonása nyomán születő művek a halhatatlanság ígéretét hordozzák magukban, míg a színészet illékony dolog. Egy színpadi alkotás örökkévalóságáról beszélni annyi, mint üvegcsébe zárni a pillanatot, egy emberi gesztust, egy szemvillanást, egy mosolyt. Konzerválni a pillanat illanó varázsát. Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. No meg az a közönséggel megteremtett személyes interakció, mely a színházat minden este különleges és egyedi élménnyé varázsolja színész és néző számára egyaránt. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a törékeny, apró testbe zárt sugárzás hármasáról szólunk. Olyan kisugárzásról, mely nagymamák és unokák, férfiak és kamasz fiúk kedvencévé tette és teszi ma is azt a színésznőt, aki a háború előtti sztárkorszakot követően is sztár maradt, végig hatvannégy éves pályafutása folyamán. Sztár a szó legnemesebb értelmében: valódi emberábrázoló művész csipetnyi huncutsággal, vagánysággal meghintett ösztönös eleganciával, tekintetén átsugárzó értelemmel és varázslatos mosollyal.” – írta róla pályájának kutatója, dr. Góg Laura Tolnay 100 című centenáriumi esszékötetében.
A Nemzeti Fotótár képeiből készült válogatásunkkal most néhány különleges pillanatot villantunk fel a feledhetetlen színésznő pályafutásából.
A lapozgatóban látható képek:
1. A Harmadik csengetés című színműben (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
2. A királyasszony lovagja című romantikus drámában (MTI Fotó: Farkas Tamás)
3. Noël Coward Alkonyi dal című darabjában (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
4. A Mathiász panzió Ágnes mamájaként (MTI Fotó: Keleti Éva)
5. Szereptanulás otthon (MTI Fotó: Bojár Sándor)
6. Az ördög cimborája Psota Irénnel (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
7. Irinaként Dajka Margittal és Kiss Manyival (MTI Fotó: Farkas Tamás)
8. Gábor Miklós Júliájaként (MTI Fotó: Várkonyi László)
9. Nóra szerepében (MTI Fotó: Farkas Tamás)
10. Mensáros Lászlóval a Kedves hazugban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
11. A Kispolgárokban Cs. Németh Lajossal (MTI Fotó: Keleti Éva)
12. A Nem félünk a farkastól című Albee-darabban (MTI Fotó: Tormai Andor)
13. Ádám Ottóval és Lőte Attilával a Cseresnyéskert próbáján (MTI Fotó: Bojár Sándor)
14. Timár Józseffel A misanthrope című Molière-színműben (MTI Fotó: Farkas Tamás)
15. Charley nénje (MTI Fotó: Keleti Éva)
16. Nyaralók Gábor Miklóssal (MTI Fotó: Keleti Éva)
17. Csehov Medve című vígjátékában (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
18. A Most majd elválik című Tabi László-darabban (MTI Fotó: Tormai Andor)
19. A Sosem lehet tudni című Shaw-darabban Mensáros Lászlóval (MTI Fotó: Keleti Éva)
20. A Maya című operettben Básti Lajossal (MTI Fotó: Keleti Éva)
21. Schütz Ilával a Ványa bácsiban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
22. Az Euridikében Darvas Ivánnal és Várkonyi Zoltánnal (MTI Fotó: Várkonyi László)
23. A mi kis városunk című Wilder-drámában (MTI Fotó: Keleti Éva)
24. Márai Varázs című darabjában Benkő Gyulával (Mafirt Fotó)
25. A Pillantás a hídról című Miller-darabban (MTV Fotó: Bartal Ferenc)
Tolnay Klári volt az első színművész, akinek 2014-ben nagyszabású hivatalos emlékévet szenteltek hazánkban. Születésének centenáriumán dr. Góg Laura vezetésével a Klárika 100 Alapítvány a legjelentősebb kulturális intézmények és szakemberek, valamint a színésznő rokonainak a bevonásával határainkon innen és túl közel 70 rendezvényből álló programsorozatot szervezett, melynek Sunyovszky Sylvia színművész volt a háziasszonya, majd 2018-ban, halálának 20. évfordulóján a főváros V. kerületével közösen felavatták Tolnay Klári Lantos Györgyi szobrászművész által készített domborműves emléktábláját is a Fejér György utca 6. szám alatti lakóházon, amely 52 évig szolgált otthonául. Az alkotás leghíresebb szerepében, az 1962-ben a Madách Színházban bemutatott A vágy villamosa című Tennessee Williams-színmű Blanche-aként ábrázolja Tolnay Klárit.
2023. október 27-én, halálának negyedszázados évfordulóján Tolnay Klárira az MTVA Archívum m3.hu oldalán a Mestersége színész róla szóló portréműsorával, valamint A nagymama című színházi előadással, egykori „jutalomjátékával” emlékezünk.
Borítókép: Budapest, 1963. november 4. Tolnay Klári a szerepeiből összeállított televíziós est felvételén Jean Cocteau A magány című művéből ad elő egy jelenetet. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-F__EV19631104015
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Játék és muzsika 10 percben 40 éven át
Kívül műsorvezető, belül költő, zongoraművész, újságíró, szerkesztő. Interjúrészletekből rajzoljuk ki Czigány György életét és pályáját.
Január 12. – a magyar musical napja
2012 óta ez a nap a magyar musical napja: 1961-ben ezen a napon mutatták be az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot.
A született televíziós
A ma 90 éves riporterlegenda, Vitray Tamás egyszer így vallott a kezdetekről: „a magyar televíziózás is akkor jött világra, amikor én televíziósként megszülettem. Ikrek vagyunk.” Pályáját áttekintve köszöntjük a Magyar Televízió örökös tagját.
Magyar nyelv napja - kvíz
A magyar nyelv napja alkalmából ezúttal egy szórakoztató kvízzel jelentkezünk, mellyel bárki próbára teheti tudását. Nézzék meg, önök ismerik-e, illetve jól ismerik-e az alábbi szavak jelentését. Vigyázat, a fotók illusztrációk, akár félrevezetők is lehetnek! Kezdhetjük?