Az aranyló kincs otthona

Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.

Kultúrsnack

2022.06.27 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Tokaji borvidék a világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező, első zárt bortermelő vidéke, az itt termelt bor már 1737-től eredetvédett. Elsősorban természetes édes borairól ismert, legnépszerűbb az aszú és az eszencia. Ezek különlegességét az adja, hogy szüretkor kézzel szedik le a megtöppedt szőlőszemeket. Az itt készült borok jellegzetes, egyedülálló ízvilágát az ásványokban gazdag vulkanikus talaj adja. Az italokat sokáig gyógyszerként is számon tartották.

Az Állami Gazdaság borpincéjében sorakoznak a boroshordók. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Az aszú születése igazi természeti csoda. A környező folyók, mocsaras területek környékén az őszi csapadékos, párás éjszakákat gyakran követik napsütéses, meleg nappalok. Az itt kialakult különleges mikroklíma kedvez a nemespenész elszaporodásának, ami az érett szőlőszemek nemesrothadását, aszúsodását idézi elő. A Tokaji borok népszerűségéhez, a borok érleléséhez hozzájárul a jó tárolási lehetőség, a puha tufába vájt több száz kilométer hosszú, a régió települései alatt kanyargó pincerendszer, ahol a páratartalom egyedülálló, és az a hőmérséklet állandó 10-12 fokos.

A különleges italnak persze a rajongótábora is különleges volt: ide tartozott XIV. Lajos francia uralkodó, Katalin cárnő és a világhírű zeneszerző, Beethoven is szívesen iszogatta az aranyló nedűt. Nem alaptalan tehát felidézni a tokaji borok régi szlogenjét: „A királyok bora, a borok királya.”

Borítókép:  Szőlőt szüretelő nő egy Tokaj vidéki szőlőskertben. MTI Fotó: Kotnyek Antal Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-774063

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

A huszadik század magyar atlétája

Zsivótzky Gyula volt az első magyar kalapácsvető sportoló, aki 70 méter felett dobott. Pályafutása során két világ- és kilenc országos rekordot állított fel.

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

"Csodaszép életem volt. Meseszép."

Száz éve született a magyar gyermekműsor-készítés meghatározó egyénisége, Bálint Ágnes meseíró, szerkesztő és dramaturg. Máig népszerű munkáiból „mazsolázva” emlékezünk a Tévé Maci kitalálójára.