Tiszai árvíz

Másfél évtizede vízszintrekordok dőltek meg, amikor a 2006-os árvíz során hazánk négy nagy folyójának - a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros - árhulláma egy időben találkozott.

Múltidő

2021.04.21 | olvasási idő: kb. 4 perc


A vízmércék értékei mögött mindig emberi soros húzódnak, a védekezés erőfeszítése mellett a pusztulásé és az újjáépítésé. A 2005-2006-os csapadékos tél előidézte hosszan tartó, magas vízállás miatt Tisza-völgyi folyóink mentén több helyen teljesen átáztak a töltések. Ideiglenes védműként sokszor kellett kaviccsal töltött konténerzsákokat használni. A sürgős szállítási-mentési feladatokban a Magyar Honvédség pilótái és helikopterei is segítettek. A tiszai gátak terhelése miatt április 21-én elrendelték a veszélyeztetett Csépa, Szelevény és Tiszasas kitelepítését. A lakók egy része azonban nem hagyta el otthonát, hanem a helyi védekezésben vállalt szerepet.

A néphadsereg helikopterei mentik a lakosokat az addigi legnagyobb Tisza-völgyi árvíz által sújtott települések egyikéről, Tunyogmatolcsról. (MTI Fotó: Hadas János)

A baj és a víz nagyságáról sokat elmond, hogy a Tisza Tiszakécske alatti szakaszán új vízszintrekordok születtek. A folyó Kunszentmártonnál 10 méter 41 centiméterrel tetőzött, az addigi legmagasabb vízállást több mint fél méterrel haladta meg. Szeged védőgátjait is 2006 tavaszán az eddig mért legmagasabb árhullámmal tesztelte a folyó, a szegedi 1009 centiméteres tetőzésével április 21-én megdöntve a harminchat éves csúcsot. Itt is közel fél méterrel lépték túl az 1970-es nagy árvízi maximumot.

Légi felvétel a szegedi árvízről. Előtérben a Dóm tér látható. (MTI Fotó: Kácsor László)

Fél évszázada a megelőzésként épült Szamos-Túr közötti védőgáton öt település kívül maradt. Így ezek elpusztult házait nem építették újjá. A legnagyobb vesztes Nagygéc esetében a kitelepített 749 lakos később sem térhetett vissza lakóhelyére, a község újjáépítését nem engedélyezték. Néhány család a tiltás ellenére a községben maradt.

A borbély egy árvízkárosult haját nyírja Csengersima határában. Itt élnek sátrakban és faházakban a környékbeli árvíz sújtotta nagygéciek is. (MTI Fotó: Balogh László)

Az ő és falujuk küzdelmes sorsát idézi az 2015-ben avatott árvízi emlékpark. A nagygéci emlékmű szövegét Juhász Ferenc költő írta: „749 indult új hazát keresni. Próbált meg gyökértől szakadni új fa ága lenni.”  A község híres temploma Árpád-kori hajójával, Mátyás korából származó szentélyével folyamatosan pusztult. 2014-ben a Megmaradás Temploma terv keretében újították fel, egy kilátó és egy látogatóközpont építésével együtt. 

Motorcsónak segítségével mentik a vízből a katonák a vadakat a Tisza áradásakor. (MTI Fotó: Karáth Imre)

Borítókép: Csongrád, 2006. április 26. Tiszai táj a csongrádi vasúti és közúti híddal a 2006-os árvíz idején. MTVA/Bizományosi Fotó. Készítette: Gyukics Péter Azonosító: MTI-FOTO-1310379 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A fáraó átka és a médiahecc

Nem feltétlenül kell a fáraók földjére zarándokolnunk ahhoz, hogy szemrevételezhessünk egy valódi egyiptomi múmiát.

35 éve ég és föld között

1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.

Jancsó Miklós és Monica Vitti olaszos vitája

A száz éve született Jancsó Miklós beírta nevét a magyar és nemzetközi filmművészet maradandó alkotói közé. Olaszországi munkái olykor mégis váratlan vihart kavartak.

90 éve született Pápai Erzsi

Születésének 90. évfordulóján Pápai Erzsire, a Nemzeti Színház örökös tagjára emlékezünk, aki eszményi megformálója volt történelmi névrokonának, I. Erzsébet királynőnek Schiller drámájában, és számos további alakítására is emlékezhet a nagyérdemű. Ezekből szemezgetünk a Nemzeti Fotótár képeiből készült válogatásunkban.